A közpolitikai fejlődési pálya kétségkívül meghatározó tényezője a történelmi örökség.408 A történeti fejlődési pályák elemzése mindig is evidens iránya volt a közigazgatás kutatásának, és a modern elméleti kutatásokhoz is szorosan hozzátartozik. Az elemzők között abban van eltérés, hogy mit tekintenek egy-egy folyamat kulcstényezőjének, mozgatórugójának, van-e fejlődési jellegzetessége az adott, vizsgált folyamatnak. A közgazdaságtani alapvetésű modernizációs elmélet összeköti a gazdasági fejlődést és az intézmények fejlődését, bár a közelmúltban Daron Acemoglu és társai cáfolták a kettő közötti ok-okozati összefüggést, azt állítva, hogy a közigazgatási intézményi rendszert és a demokratikus berendezkedést is a történelmi, kulturális fejlődési pálya határozza meg, nem pedig a gazdaság fejlődése.409 Ilyen módon tehát a rendszerváltás utáni másfél-két évtizedben a magyar közigazgatás fejlődésére is jelentős hatást gyakorló, közgazdaságtani elméletből fakadó elgondolás, miszerint a közigazgatási fejlődés fő irányát a gazdasági fejlődés határozza meg – mely elől az intézményrendszer megfelelő átalakításával el kell hárítani az akadályokat, és megfelelő környezetet kell számára kialakítani – a közgazdasági elméletben meghaladottá vált.