Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia - szakkriminológia


2.6.3. A terrorizmus fajtái

  1. Ideológiai indíttatású terrorizmus, melyhez tartozó csoportok politikai előnyök elérése végett a társadalom destabilizálását, perspektivikusan pedig hatalomátvételt tűztek ki célul.
    1. Szélsőbaloldali csoportok: például a német Vörös Hadsereg Frakció, az olasz Vörös Brigádok, a belga Harcoló Kommunista Sejtek, a perui Fényes Ösvény stb. A kommunista frazeológia szokásos jelszavainak (munkásosztály, elnyomottak, kizsákmányolás stb.) és jelképeinek (vörös zászló, vörös csillag, sarló, kalapács, AK 47-es géppisztoly) használatával, a marxizmus-leninizmus ideológiai bázisán fejtik ki tevékenységüket.
    2. Szélsőjobboldali csoportok: például az olasz Fekete Rend, a török Szürke Farkasok, Fegyveres Forradalmi Sejtek, Ku Klux Klán stb. a soviniszta, fajgyűlölő, fasiszta nézetrendszer követői. Elnevezésükben a hazafiság, fajvédelem, faji felsőbbrendűségre utaló kifejezések, míg szimbolikájukban a különféle keresztek, fogaskerekek, fegyverek szerepelnek. Eszmeviláguk eklektikusabb, országonként különböző, eltérő, de összességében fasiszta típusú világnézet.
  2. Etnikai, faji, vallási terrorizmus, mely mozgalmak egy nemzeti kisebbség vagy népcsoport politikai és területi függetlenségének elérésére törekszenek. Általában elnyomottnak tartott vallásuk védelmében, esetleg annak eszmeiségéből levezethető politikai küldetéstudatból harcolnak a más vallásúakkal (felfogásúakkal) szemben. Magukat szabadságharcosként, börtönben lévő társaikat hadifogolyként kezelik, elesett harcosaikat pedig mártírként tisztelik. Ilyen a Nagy Britanniában működő és ír terroristákat tömörítő IRA, mely szervezet célja a brit hatalom megszüntetése, a katolikus ír népesség, valamint a két Írország egyesítése; vagy a baszk szeparatista ETA, melynek célja a Spanyolország és Franciaország területén élő baszk népcsoport önállóságának kivívása. Ezek a „hazátlan hazafiak” lokálisan, a saját területükön tevékenykednek, míg például a lényegében vallási-ideológiai alapon szerveződő muszlim al-Kaida zsidó és nyugatellenes akcióit, mint alacsony intenzitású háborút immár transznacionálisan, az egész világra kiterjedően hajtja végre.
  3. Az állami terrorizmus lényege, hogy a terrorista szervezet valamely állam tudtával, engedélyével, segítségével vagy annak megbízásából követ el merényleteket. Célja az állam által veszélyesnek tartott személyek, csoportok fizikai megsemmisítése, más államok destabilizálása, ott a hatalmi viszonyok megváltoztatása. Az állami terrorizmussal kapcsolatos vádak például az USA, Izrael, Líbia, Irak, Irán, a volt Szovjetunió, a korábbi Bulgária kormányzati szerveit érték. De ide sorolható az az eset is, amikor a korabeli lengyel titkosszolgálat meggyilkolta a rendkívül népszerű Jerzy Popieluszkó katolikus papot 1985-ben.
  4. A „kiválasztottak” terrorizmusa. Meg kell még említeni azokat a szerencsére mára már ritkán előforduló küldetéstudattal megvert fanatikus személyeket, akik ugyan személyiségükben betegek, de a magányosan végrehajtott tettüket nagy körültekintéssel, magas intelligenciával tervezik meg és követik el. Minden valószínűség szerint egy ilyen „unabomber” rovására írható az emlékezetes lépfene vírussal fertőzött levelek küldése az Egyesült Államokban 2001-ben, vagy Ted Kaczynski matematikus esete, aki az 1980–90-es években 16 pokolgépes merényletet követett el ugyancsak az Egyesült Államokban, főként légitársaságok, egyetemek és számítógép-kereskedések ellen (Waits–Shors, 1999.). Ennek a „magányos forradalmár” típusnak a virágkora a XIX. század utolsó évtizedeiben volt, amikor a korabeli merénylők még hittek benne, hogy egy-egy uralkodó ellen végrehajtott sikeres támadással képesek lesznek megváltoztatni a történelem menetét. (Ez egyedül talán Gavrilo Principnek sikerült 1914. június 28-án Szarajevóban.)

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave