Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész


Egyesülési joggal visszaélés

Az 1978. évi Btk. eredeti 212. §-át illetően kiemelést igényel, hogy az 1989. évi II. törvénnyel bevezetett módosítás eredményeként az a személy valósította meg a bűncselekményt, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vett részt. A 1996. évi XVII. törvény az egyesülési joggal visszaélés új tényállását iktatta be a Btk. 212. §-ába, s ezzel egyidejűleg az eredeti 212. § szerinti – a módosítást megelőzően szabályozott – elkövetési magatartás újrakodifikálva a 212/A. §-ba került. A módosító 1996. évi XVII. törvény alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt több indítványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, s az 58/1997. (XI. 5.) AB határozat megsemmisítette a az 1978. évi Btk. új 212. §-át, amely szerint bűntettet követett el a bűncselekmények elkövetése céljából létrejött vagy bűncselekményt megvalósító társadalmi szervezet vezetője avagy szervezője, továbbá az, aki az említett bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltatott.

Magyar büntetőjog - különös rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave