Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész


Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

1. A bűncselekmény jogi tárgya a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, közhitelű, bárki által megtekinthető nyilvántartások hitelességéhez fűződő érdek, és az azokba vetett bizalom. A tényállást az 1994. évi IX. törvény iktatta a korábbi Btk.-ba, elsődleges cél az ún. „fantomcégek” elleni fellépés volt. A jogalkotó azonban általában rendelte büntetni a gazdasági tevékenység nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét szolgáló közhitelű nyilvántartásba kötelezően bejelentendő adatok elhallgatását. A 2007. évi XXVII. törvény kibővítette a tényállást. A módosítás célja az volt, hogy a büntetőjog eszközeivel szankcionálható legyen a gazdálkodó szervezet székhelyével, illetve a képviseletére jogosult személyekkel kapcsolatos minden közreműködés, amelynek következtében a cég ismeretlen székhelyűvé válik. A 2012. évi C. törvény az (1) bekezdés c) pontjába egy új alapeseti elkövetési magatartást épít be. Eszerint büntethető az a vezető állású személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet, vagy személy kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a (cég)nyilvántartásba, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, vagy a székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a tényleges tulajdonos. Az Indokolás szerint a fenti szabályozás célja a gazdaság átláthatóságának a biztosítása és ezen keresztül a közélet tisztaságának elősegítése. A tényleges tulajdonos fogalmát a törvény a tényálláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezésben határozza meg.

Magyar büntetőjog - különös rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave