Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A Csemegi-kódex a büntetések (mellékbüntetések) között szabályozta az elkobzást, mely az elkövetés instrumentumára és produktumára, illetve nyomtatvány közzététele esetén lappéldányokra, lemezekre terjedt ki. A Btá. rendszerében az elkobzás továbbra is büntetés, az elkobzandó dolgok köre pedig kibővült az elkövetésért kapott dologgal, és külön törvényi rendelkezés alapján az elkövetés tárgya is elkobzás alá eshetett. Számos jogértelmezési problémát okozott a törvény azon általános rendelkezése, mely szerint az elkobzásnak helye volt akkor is, ha az elkövető nem büntethető. Az 1961. évi Btk. az elkobzás jogi jellege körüli vita eredményeként a jogintézményt már intézkedésként szabályozta. Egyes esetekben, ha az elkobzást nem lehetett elrendelni vagy foganatosítani, az elkövető a dolog értékének megfizetésére is kötelezhető volt. Az 1978. évi Btk. szintén az intézkedések között helyezte el e szankciót. Kiemelést érdemel az elkobzás méltányossági alapon történő mellőzésének lehetővé tétele és az ún. tárgyi elkobzás eseteinek meghatározása (gyermekkor, kóros elmeállapot, a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka). A Btk. bevezette továbbá az elkobzás elévülését. Az elkobzásra vonatkozó rendelkezések több ízben érdemben módosultak. Az 1998. évi LXXXVII. törvény a Btk. Általános és Különös Részének elkobzásra vonatkozó szabályai közötti összhangot kívánta biztosítani, a 2001. évi CXXI. törvény pedig erősítette az elkobzás biztonsági intézkedés jellegét, szűkítve az elkobzandó dolgok körét. A törvény indokolása szerint a vagyoni értékük és nem egyéb veszélyességük miatt elkobzandó dolgokra vonatkozó rendelkezéseket a vagyonelkobzás körében kell elhelyezni. Tekintettel az elkobzás megelőzési céljára, a Novella az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés lehetőségét megszüntette. A 2003. évi II. törvény rendelkezései szerint az elkobzott dolog csak törvény eltérő rendelkezése hiányában száll az államra, mely szabályozás megteremti a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében elkobzott dolgok államok közötti megosztásának lehetőségét. A 2006. évi LI. törvény a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát értékelő büntethetőséget kizáró ok hatályon kívül helyezésére tekintettel úgy rendelkezett, hogy az elkobzás akkor is alkalmazható, ha az elkövetőt megrovásban részesítették. A 2007. évi XXVII. törvény az ún. mozgó bűnözés elleni eredményesebb fellépés érdekében az elkobzás lehetőségét kiterjesztette az olyan dologra, amelyet a bűncselekmény befejezését követően azon dolog elszállítása céljából használtak, amelyre a bűncselekményt elkövették (például gépjármű, amellyel a lopott fát szállították el). A 2012. évi XCV. törvény alapján az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave