A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék

• A magyar mondat viszonyhálózati modellje
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. A tudománytörténeti kontextus áttekintése
  • chevron_right2.1. A hagyományos nyelvtan mondatszemlélete
    • 2.1.1. A megközelítés bemutatása
    • 2.1.2. A szórend mint a mondatrészviszonyok szerinti elemzés „vakfoltja”. Jelenségek és problémák
    • 2.1.3. Deme (1962) rendszerezése és előzményei
  • chevron_right2.2. A fősodratú generatív nyelvtan mondatszemlélete
    • 2.2.1. Brassai inchoativum-mondatzöm és É. Kiss topik-predikátum felosztása
    • 2.2.2. A komment (predikátum) szerkezete É. Kiss modelljeiben
    • chevron_right2.2.3. Empirikus problémák É. Kiss generatív modelljének kapcsán
      • 2.2.3.1. A fókuszált elemtípusok sokfélesége; az egységes funkcionális elemzés hiánya
      • 2.2.3.2. A kvantorok és a módhatározók párhuzama
• chevron_right3. A javaslat elméleti háttere
  • 3.1. A nyelvtudás holista megközelítése
  • 3.2. A nyelv mint szimbolikus mintázatok rendszere
  • 3.3. Interszubjektivitás és konstruálás
  • 3.4. Ikonicitás, motiváltság, jelöltség és jelöletlenség
  • 3.5. A nyelv hálózati modellje
  • 3.6. A mentális terek elmélete
• chevron_right4. A magyar mondat viszonyhálózati modellje
  • chevron_right4.1. A modell kulcsfogalmai
    • 4.1.1. A függőségi viszony mint szimbolikus viszony
    • 4.1.2. Mondatelemzés egy és több dimenzióban
    • chevron_right4.1.3. Az (igei) állítmány mint sematikus mondategész
      • 4.1.3.1. Elméleti megalapozás
      • 4.1.3.2. Érvek a magyar igei állítmány mondatértékűsége mellett
  • chevron_right4.2. A protoállítás és közvetlen bővítményei
    • 4.2.1. A protoállítás fogalma
    • 4.2.2. Kidolgozás
    • 4.2.3. Kiterjesztés
    • 4.2.4. Korlátozás, fölülírás
    • 4.2.5. A kijelentő : felszólító oppozíció
    • 4.2.6. Egyéb konstrukciók (eldöntendő kérdés, óhajtó és feltételes mondat)
  • chevron_right4.3. A magmondattípusok differenciált elemzése
    • 4.3.1. Igemódosítót, komplex határozatlan bővítményt tartalmazó magmondatok
    • 4.3.2. A segédigés szerkezetek funkcionális és ábrázolási kérdései
    • 4.3.3. Kitérő: a magmondat mint lánc
    • 4.3.4. Minősítő összetett állítmányok
    • 4.3.5. Azonosító állítmányok
    • 4.3.6. A van létigét tartalmazó mintázatok
    • 4.3.7. A magmondat kiterjesztő vagy fölülíró funkcióban
    • 4.3.8. Összefoglalás
  • chevron_right4.4. Az operátorok interakciója
    • 4.4.1. A mondatrészviszonyok és az operátorviszonyok összehasonlítása
    • 4.4.2. Az operátorok láncszerű elrendeződése
    • 4.4.3. A tagadószó interakciója más operátorokkal
    • 4.4.4. Megosztott operandumok. A többszörös kérdések szerkezete
  • 4.5. A topik-komment viszony és a mentális terek
• 5. Idegen nyelvi alkalmazás
• 6. Összefoglalás
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

DOI: 10.1556/9789634544258

Sorozat: Nyelvtudományi értekezések

ISSN: 2786-4324

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//