MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Balázs Attila. Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból. Újvidék: Forum Kiadó, 1985.
Balázs Attila. „Mindig: göndörületeid után lazán bekeményedve ritmikusan”. Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 33–34.
Balázs Attila. „Kiss Dániel kedvezménye: Érvényes igazolvány”. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): első belső borító.
Balázs Attila. „A sár”. Ex Symposion, 8–9. sz. (1994): első belső borító.
Balázs Attila. „A Tisza partján (Háború lesz)”. Ex Symposion, 19–20. sz. (1997): 84–85.
Balázs Attila. „Patrick Bateman Disneylandben (Breat Easton Ellisszel beszélget Balázs Attila)”. Ex Symposion, 69. sz. (2010): 48–50.
Balázs Attila. „Utószó”. Ex Symposion, 82. sz. (2013): hátsó belső borító.
Balázs Attila. „A merénylet angyala, avagy hogyan jutunk tizennégyről tizennyolcra, meg azon is túlra: Beszélgetés Svetislav Basarával”. Ex Symposion, 101. sz. (2018): 35–38.
Bataille, Georges. „A nagylábujj”. Fordította Fogarassy Miklós. Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 31–32.
Baudrillard, Jean. „Pornó-sztereó”. Fordította Ladányi István. Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 3–5.
Bergin, Tara. „Bak-fi”. Fordította Balázs Attila. Ex Symposion, 80. sz. (2012): 66.
Bilandžić, Dušan, Komšić, Ivo, Kuljiš, Denis és Špegelj, Martin. „Amit tudunk, azt el kell mondanunk”. Fordította Radics Viktória. Ex Symposion, 48. sz. (2004): 59–82.
Bori Imre. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Kiadó, 1999.
Bosnyák István. Politikai symposion a Délvidéken I: Egy ellenzéki nemzedék mozgalmi kibontakozása és veresége. Újvidék: Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 2003.
Bozsik Péter. „Ex Symposion”. Ex Symposion, 84. sz. (2013): 17.
Bukowski, Charles. „Egy vén kujon feljegyzései”. Fordította Balázs Attila. Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 53–64.
Čegec, Branko. „Kosárlabda”. Fordította Bozsik Péter. Ex Symposion, 52. sz. (2005): 20.
Čudić, Predrag. „Jelenségekről a kultúrában; Az érdek paradoxona; A legnagyobb szerb”. Fordította Balázs Attila. Ex Symposion, 61–62. sz. (2007): 36.
Dánél Mónika. „A hiány plasztikus helye: Kép és szöveg megnyíló terei az Új Symposionban”. In Dánél Mónika, Nyelv-karnevál: Magyar neoavantgárd alkotások poétikája, 44–56. Budapest: Kijárat Kiadó, 2016.
David, Filip. „Fekete és fehér mágiáról avagy értelmiségi a száműzetésben”. Fordította Bozsik Péter. Ex Symposion, 8–9. sz. (1994): 6–7.
Deleuze, Gilles és Guattari, Félix. „Rizóma”. Fordította Gyimesi Timea. 15–16. sz. (1996): 1–17.
Deleuze, Gilles és Guattari, Félix. „Mi a kisebbségi irodalom?”. Fordította Karácsonyi Judit. Ex Symposion, 44–45. sz. (2003): 1–9.
Deleuze, Gilles. „Filozófia és kisebbség”. Fordította Gyimesi Timea. Ex Symposion, 44–45. sz. (2003): első belső borító.
Deleuze, Gilles. „Hogyan fessünk erőket”. Fordította Bánföldi Tibor, Ex Symposion, 44–45. sz. (2003): hátsó belső borító.
Esterházy Péter. Az elefántcsonttoronyból. Budapest: Magvető Kiadó, 1991.
Fenyvesi Ottó. „Naplórészletek”. Ex Symposion, 28–29. sz. (1999): 6–20.
Fenyvesi Ottó. „Halott vajdasági költőket olvasva: Kosztolányi kicsontozva”. Ex Symposion, 30–31. sz. (2000): 88–89.
Fenyvesi Ottó. „Halott vajdaságiakat olvasva: Fekete Lajos, Laták István, Thurzó Lajos”. Ex Symposion, 44–45. sz. (2003): 82–83, 84–85, 86–87.
Fenyvesi Ottó. Halott vajdaságiakat olvasva. Zenta: zEtna Kiadó, 2009.
Fenyvesi Ottó. Némely részletek. Szeged: UNIV, 2009.
Flusser, Vilém. „Otthonosan a hontalanságban”. Fordította Jósvai Lídia. Ex Symposion, 5–7. sz. (1993): 63–68.
Gyimesi Timea. „Közvetett szabad beszédben Gilles Deleuze-ről”. Ex Symposion, 44–45. sz. (2003): 10–17.
Gyimesi Timea. „Szerelmes földrajz: Tolnai szigetei”. In Gyimesi Timea, Szökésvonalak: Diagrammatikus olvasatok Deleuze nyomán, 55–78. Budapest: Kijárat, 2008.
Gyimesi Timea. „Tolnai Ottó művészetének francia kötődései: Geofilozófiai artikulációk”. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 35–36 (2021): 101–115.
Józsa Márta. „Egy este Meséséknél”. Ex Symposion, 65. sz. (2008): első belső borító.
Kiš, Danilo. „A hontalan”. Fordította Borbély János. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): 34–39.
Kiš, Danilo. „Élet, irodalom”. Fordította Rajsli Emese. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): 44–46.
Kiš, Danilo. „Leonid Šejka halála”. Fordító nélkül. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): 118.
Konstantinović, Radomir. „A sárfészek filozófiája”. Fordította Radics Viktória. Ex Symposion, 17–18. sz. (1997): 45–50.
Konstantinović, Radomir. „Descaertes halála”. Fordította Radics Viktória. Ex Symposion, 17–18. sz. (1997): 102–108.
Kovács Krisztina. „Képregényes szövegújjászületésnap: A Symposion Tolnai-képregényszáma, 2010”. In Kovács Krisztina, A tágasság otthonossága, 196–201. Balatonfüred: Tempevölgy, 2020.
Kovač, Mirko. „Vezérek és értelmiségiek”. Fordította Bozsik Péter. Ex Symposion, 8–9. sz. (1994): 4–5.
Krusovszky Dénes, Pályi Márk és Szegő János. „Lex Symposion (Utazó Európa)”. Ex Symposion, 81. sz. (2013): hátsó belső borító.
Ladányi István. „Andrić – újratöltve”. Ex Symposion, 61–62. sz. (2007): első belső borító.
Ladányi István. „Parnasszus a félhományban”. Ex Symposion, 59. sz. (2007): 88–90.
Ladányi István. „Sympo”. Ex Symposion, 98. sz. (2017): 1–4.
Ladányi István. Megújuló befejezetlenség: Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Budapest: Gondolat Kiadó, 2022.
Losoncz Alpár. A hatalom(nélküliség) horizontja: Hommage à Új Symposion. Újvidék: Forum Kiadó, 2018.
Mesés Péter. „Lövése sem volt”. Ex Symposion, 84. sz. (2013): első belső borító.
Mikola Gyöngyi. A Nagy Konstelláció: Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához. Pécs: Pécsi Direkt, 2005.
Mikola Gyöngyi. A véső nyoma. Budapest: Kijárat Kiadó, 2010.
Mikola Gyöngyi. „A Symposion képi fordulata”. Symposion-Híd 82, 12. sz. (2012): 4–15.
Petri György. „Levéltöredék”. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): hátsó belső borító.
Šejka, Leonid. „Utolsó följegyzés”. Fordító nélkül. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): 118.
Sobley, Alan. „A maszturbáció”. Fordította Ladányi István. Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 35–40.
Szajbély Mihály, szerk. Rózsaszín flastrom: Beszélgetés vajdasági írókkal. Szeged: JATE – Szláv Filológiai Tanszék, 1995.
Szerbhorváth György. Vajdasági lakoma: Az Új Symposion történetéről. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2005.
N. n. A Telep csoport archivált versblogja. 2005–2009. Hozzáférés: 2025. 01. 28. https://web.archive.org/web/20131014061605/http://telep.freeblog.hu/
Szilágyi Zsófia. „N.A.B.O.K.O.V.”. Ex Symposion, 51. sz. (2005): első belső borító.
Szilágyi Zsófia Júlia, szerk. (Szét)tördelt hagyományok: Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban. Szentendre: Ferenczy Múzeumi Centrum, 2019.
Sziveri János. „A közegek szabadsága; Az ösztönösségtől a tudatos felismerésig; A vonaltól a permetig; A megrajzolt zene”. Ex Symposion, 28–29. sz. (1999), 62–82.
Thomka Beáta. „Symposion-kollázs”. In Thomka Beáta, Déli témák: Kultúrák között, 119–139. Zenta: zEtna Kiadó, 2009.
Tolnai Ottó. Virág utca 3. Újvidék: Forum Kiadó, 1983.
Tolnai Ottó. „Feljegyzések A vég tónusához”. Ex Symposion, 1–2. sz., (1992): 6–12.
Tolnai Ottó. „A repülő úr és a repülő lány”. Ex Symposion, 5–7. sz. (1993): 160–186.
Tolnai Ottó. „Gyengédebben”. Ex Symposion, 3–4. sz. (1993): 93–110.
Tolnai Ottó. „A csantavéri kisbicskázás”. Ex Symposion, 8–9. sz. (1994): 114–126.
Tolnai Ottó. „Dionüszosz cool (Nietzsche írógépe)”. Ex Symposion, különszám (1994): 183–186.
Tolnai Ottó. „A Sólyom őrs”. Ex Symposion, 13–14. sz. (1995): 68–78.
Tolnai Ottó. „Összeírtam fűt-fát, sefűsefát”. Ex Symposion, 15–16. sz. (1996): 119–144.
Tolnai Ottó. Feljegyzések a vég tónusához. Újvidék: Forum Kiadó, 2007.
Tolnai Ottó és Parti nagy Lajos, Költő disznózsírból: Egy rádióinterjú regénye. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2004.
Virág Zoltán. „A margó vándorai”. In A magyar irodalom történetei III., szerkesztette Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, 536–548. Budapest: Balassi Kiadó, 2007.
Waldenfels, Bernhard. „A nacionalizmus mint pótlék”. Fordította Bakonyi Pál. Ex Symposion, 53. sz. (2005): 1–11.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
