2 fol., lila tintával és grafitceruzával írt, valamint sötétkék ceruzával javított autográf

 

Műfaj:

Tanulmány

 

Első sorok/mondatok:

„*) A közbeeső associatiókat mi kénytelenek vagyunk szavakban írni le, holott az <associatio egész> associálás és egész gondolkodásunk túlnyomó részt nem szavakban történik.”

 

Megjelenési adatok:

Arany Zsuzsanna: Mozgékony mániás betegek. Csáth Géza ismeretlen művészetpszichológiai és pszichiátriai tárgyú töredékei. In uő.: Csáth Géza hagyatéka… I. m.

 

Megjegyzés:

Töredék; hasonló tematikához lásd még Csáth Géza: Tanulmánytöredékek. In uő.: Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok. Szerk.: Szajbély Mihály. Budapest, 1998, Magvető, 183–191.

 

49 fol., fekete, lila és piros tintával, valamint piros és kék ceruzával írt autográf

 

Műfaj:

Tanulmány

 

Első sorok/mondatok:

„A psychiatriai vizsgálat tulajdonkép mindig associatios vizsgálatok sorozata.”

 

Megjelenési adatok:

Csáth Géza: A Moravcsik-féle asszociációs vizsgálatok a pszichiátriai diagnosztikában. In uő.: Az álmodás lélektana. Ismeretlen elmeorvosi tanulmányok. Utószó: Dr. Sági Zoltán. Szeged, 2001, Lazi, 44–83.

 

Megjegyzés:

Az 1–5., 34–40. oldal esetén kék színű, kisebb papírlapok ráragasztva nagyobb méretű, megsárgult lapokra. A szövegeket így egészítette ki Csáth.

 

8 fol., lila tintával írt autográf

 

Műfaj:

Tanulmány

 

Első sorok/mondatok:

„A tuberculosis a XX. század betegsége. <városi betegsége>”

 

Megjelenési adatok:

A letisztázott szövegváltozat első megjelenését lásd Dr. Csáth Géza: A tuberkulózis. Az Érdekes Újság, 1914. máj. 24., 32–34. Ugyanennek további közlése: Csáth Géza: A tuberkulózis. In uő.: Rejtelmek labirintusában. Összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek. Szerk. s. a. r.: Szajbély Mihály. Budapest, Magvető, 1995, 301–305. A kézirat első oldalának közlése: Molnár Eszter Edina – Sidó Anna: Csáth Géza személyesen. Alternatív életrajz. Budapest, 2021, Petőfi Irodalmi Múzeum, 82. (fényképfelvétel)

 

Megjegyzés:

Orvosi szaktanulmány; befejezetlen, töredék. 1–8. oldal; a „7.” sorszám kétszer szerepel, a 4. oldal és a befejezés hiányzik.

 

209 fol., fekete tintával és grafitceruzával írt autográf

 

Műfaj:

Esszé/értekezés

 

Első sorok/mondatok:

„[az első oldalak hiányoznak, a szöveg a 4. oldalon kezdődik:] <tizennyolc éves lehetett. Atyja szintén sokat köhögő ember volt.> [hiányzik a kézirat széle, olvashatatlan szó] <1905-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor [hiányzik a kézirat széle, olvashatatlan] agyi agyszélhüdésben meghalt. Ugyanebben [hiányzik a kézirat széle, olvashatatlan] esztendőben> 1905. évben <lépett> lép fel először betegünknél [hiányzik a kézirat széle, olvashatatlan] határozott formában a befolyásoltatás téves <formája> eszméje.”

 

Megjelenési adatok:

Első közlés: Dr. Brenner József: Adatok a pszichózisok analíziséhez. Gyógyászat, 1911. szept. 24., 662.; okt. 1., 678.; okt. 8., 697.; okt. 29., 748.; nov. 5., 767.; nov. 19., 799.; dec. 17., 867.; 1912. febr. 4., 72.; febr. 11., 88.; febr. 18., 104.; febr. 25., 122.; márc. 3., 135.; márc. 10., 152. Első kötetbeli megjelenés: Dr. Brenner József: Az elmebetegségek psychikus mechanismusa. Budapest, 1912, Eggenberger. Javított, jegyzetekkel és kísérőtanulmánnyal, valamint korábban közöletlen, további pszichiátriai írásokkal ellátott kiadás: Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok. Szerk., s. a. r., jegyz.: Szajbély Mihály. Utószó: Harmat Pál. Budapest, 1998, Magvető. (Negyedik javított és bővített kiadás.)

 

Megjegyzés:

Töredék; az alábbi, számozott oldalak a páciens, Kohn Gizella kézírásával írt, felragasztott és Csáth által szerkesztett (meghúzott, bekezdésekre tagolt stb.) kéziratlapok: 29–30., 34., 40–41., 45., 47–48., 230. Emellett további oldalak Kohn Gizella vonalas füzetéből: számozás nélküli oldal „Dec. 30.” kezdettel; számozás nélküli oldal „úgy mutatta magát, hogy” kezdettel; számozás nélküli oldal „hogy én teljes életemben milyen lány voltam” kezdettel; számozás nélküli oldal „utalok arra, hogy ha én valakiről” kezdettel; számozás nélküli oldal „minden szavával bebizonyította nékem” kezdettel. A pszichózis analízise fejezethez – kiegészülve A beteg naplója és levelei szakasz bekezdéseivel –, valamint a Befejezés címet viselő fejezethez további kéziratos fogalmazványokat is ismerünk, melyeket az MNMKK OSZK Kézirattára őriz. Előfordulhat, hogy ezen utóbbi változat keletkezett időben később, miután egyrészt ebben nem szerepelnek már Kohn Gizella saját kézzel írt sorai (hanem csak Csáth átírásai, köztük több utólag felragasztott kéziratlappal és sok, utólag kihúzott szövegrésszel), másrészt itt mindenütt „N. doktor” szerepel a kezelést végző orvos neveként, nem pedig „Brenner doktor”, mint a PEKT változatában. Ugyanakkor ez a változat sem tekinthető tisztázatnak, a számos utólagos javítás (áthúzás) végett. Lásd bővebben Csáth Géza: Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa (töredékek). Autográf, 281 fol. MNMKK OSZK Kézirattára, Fond 457/47. (A kézirattömb utolsó lapja – 14-es pallium – egy naplófeljegyzés, „Nov. 10. Péntek” dátummal. Csáth utal benne Jónás Olgával való intim kapcsolatára, valamint szerkesztőségi munkára és a Bristol kávéházra, tehát még budapesti éveiből való lehet.) A Diagnózis című fejezethez ugyancsak tartozik kéziratos változat az MNMKK OSZK Kézirattárának állományából. Lásd Csáth Géza: Az eset differential diagnosisa (pszichiátriai tanulmány). Autográf, 60 fol. MNMKK OSZK Kézirattára, Fond 457/48. Ugyancsak idekapcsolódik az a töredék, amely a Gyógyászat című időszaki kiadványban megjelent változathoz készülhetett, s szövege arra vonatkozik, hogy a szerkesztővel történt egyeztetés alapján bizonyos szakaszok terjedelmi okokból kimaradnak a közlésből. Lásd Csáth Géza töredéke. Autográf, 3 fol. 4. pallium az alábbi tételben: Csáth Géza: Cím nélküli vázlatok, tartalomjegyzékek, töredékek. Autográf, 29 fol., MNMKK OSZK Kézirattára, Fond 457/55. A PEKT állományában lévő kézirategyüttes és a nyomtatásban megjelent változat összevetéseit lásd még Függelék II.

 

48 fol., fekete tintával és grafitceruzával írt autográf

 

Műfaj:

Esszészerű jegyzet

 

Első sorok/mondatok:

„Freud a psychopatologia helyesebben a neurologia új irányának megalapitója: Traumdeutung cimű könyvében az álmok psychologiájával foglalkozik.”

 

Megjelenési adatok:

Csáth Géza: Freud nézetei az álmodás pszichológiájáról. In uő.: Az álmodás lélektana. Ismeretlen elmeorvosi tanulmányok. Közread.: Dér Zoltán. Utószó: Dr. Sági Zoltán. Szeged, 2001, Lazi, 12–43.

 

Megjegyzés:

2–49. oldal; az 1. oldal hiányzik. Csáth 1908 nyarára már bizonyítottan olvasta Sigmund Freud (1856–1939) Álomfejtés (Die Traumdeutung) című kötetét németül, miután kivonatát megküldte barátjának is, az orvos Rajz Sándornak (lásd Rajz Sándor levele Csáth Gézának. [Orosháza, 1908. június második fele.] In Csáth Géza egybegyűjtött levelezése. Szöveggond., jegyz.: Molnár Eszter Edina – Szajbély Mihály. Budapest, 2022, Magvető, 876–879. – eKönyv, epub). Nem sokkal később Rajz a magyar nyelvű kivonatot összeolvasta Freud könyvével: „Az álmos könyv nagyon érdekes; kb. háromnegyed részét már kiolvastam. A kivonat nagyon tömör, s csak lassan tudom olvasni.” (Rajz Sándor levele Csáth Gézának. [Orosháza, 1908. július vége – augusztus eleje.] In Csáth Géza egybegyűjtött levelezése… I. m. 911.). Bár a Traumdeutungról már a megjelenése után, 1901-ben megjelent egy ismertetés az Orvosi Hetilapban, Csáth azt a cikket még nem olvashatta. Ugyanez a kiadvány 1908. április 12-én beszámolt „a Budapesti Királyi Orvosegyesület március végi tudományos üléséről [is], ahol Ferenczi Sándor A neurosisok pathogenesise Freud tanának világitásában és a psychoanalytikai módszer címmel tartott előadást”. Utóbbi szöveggel már föltehetően találkozott Csáth, akárcsak az Álomfejtés hosszabb és pozitív hangú ismertetésével, mely Dienes Valéria tollából látott napvilágot az Uránia Magyar Tudományos Egyesület folyóiratának 1908. májusi lapszámában. „Nagy valószínűséggel e két közlemény ösztönzésére vette a kezébe a Traumdeutungot, melyen közepes némettudása ellenére nem csupán keresztülrágta magát, hanem – amint ez medikus barátjával, Rajz Sándorral való levélváltásából kiderül – terjedelmes kivonatot is készített belőle. […] 1909 márciusában az Élet olvasói számára Az álom címmel, a Rajztól visszakapott kivonatok felhasználásával a Traumdeutung lényegét igyekezett laikusok számára is érthető módon összefoglalni.” (Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái. Régimódi monográfia. Budapest, 2019, Magvető, 229–230.) Lásd még Doktor Horáció [Csáth Géza]: Az álom. Élet, 1909. márc. 7., 320–322.

 

14 fol., fekete tintával írt autográf

 

Műfaj:

Esszé

 

Első sorok/mondatok:

„Nagyon sokan és sokféleképen kritizálták már a Breuer–Freud féle analytikai psychologizálást és az e réven levont következtetéseket és törvényeket, – mi most röviden azt akarjuk összefoglalni, ami <ezekből a kutatásokból> nézetünk szerint <ezekből> |:ezekben:| a kutatásokban ból a <legl> leglényegesebb, <azokat az alap> rá akarunk mutatni.”

 

Megjelenési adatok:

Csáth Géza: Mennyiben megcáfolhatatlanok az analitikai pszichológia tanulságai, és hol kezdődik a teleológia? In uő.: Az álmodás lélektana. Ismeretlen elmeorvosi tanulmányok. Közread.: Dér Zoltán. Utószó: Dr. Sági Zoltán. Szeged, 2001, Lazi, 84–91.

 

Megjegyzés:

1–18. oldal, a 10–17. oldalaknál a verzón is számozás. Eredeti címe: „A Freud féle analytikai psychologia tanulságai”.

 

6 fol., fekete tintával írt autográf

 

Műfaj:

Tanulmány

 

Első sorok/mondatok:

„17. Leszek én még nagyon gazdag (1.0) Gazdag? Nem kivánom.”

 

Megjelenési adatok:

Arany: Mozgékony mániás betegek… I. m.

 

Megjegyzés:

Töredék, csak a 25., 28., 31–34. oldal; analízis kérdőívvel, teszteredményekkel. Türkiz színű vízjeles papírlap, felirata: „II. 2. sz.” Egy másik eset leírása, de részben összefügghet (azonos időszakban is keletkezhetett) az MNMKK OSZK Kézirattárában őrzött egyik dokumentummal, amire egyfelől a tematika, másfelől az ugyancsak türkiz színű, ugyanolyan vízjeles kéziratpapír használata enged következtetni. Lásd bővebben Csáth Géza: Vajda Sándor anamnézise. Autográf, 32 fol. MNMKK OSZK Kézirattára, Fond 457/54. Kötetben lásd Csáth Géza: Egy elmebetegséggel gyanúsított férfi kórrajza. In uő.: Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok. Szerk., s. a. r., jegyz.: Szajbély Mihály. Utószó: Harmat Pál. Budapest, 1998, Magvető, 133–152. (Negyedik javított és bővített kiadás.)

 

1 fol., lila tintával és grafitceruzával írt autográf

 

Műfaj:

Tárca, illetve orvosi tanácsadás

 

Első sorok/mondatok:

„Mama. Perchőmérő nincsen.”

 

Megjelenési adatok:

Dr. Csáth Géza: A gyermekbetegségek. Az Érdekes Újság, 1914. ápr. 26., 33–34. [csak részlet, illetve az is szövegváltozatként]; (Dr. Cs.): Üzenetek. Mama, Budapest. Az Érdekes Újság, 1914. ápr. 26., 34.

 

Megjegyzés:

Két bekezdésre tagolt a szöveg; az első bekezdésben olvasható sorok szövegvariánsként megjelentek A gyermekbetegségek című cikk részeként, a második bekezdés pedig orvosi tanács formájában látott napvilágot Az Érdekes Újság „Üzenetek” rovatában (lásd fent). Felső sorban, fejlécként: „98” [?]; „25x”.