Huszár István dolgozatában kísérletet tesz arra, hogy feltérképezze az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás (2015) által a környezeti kármérséklés (mitigáció) területén hozott főbb változásokat és azok hatásait az EU, valamint Magyarország klímapolitikájára vonatkozóan. Az új irányok megértéséhez szükséges korábbi politika főbb vonalainak bemutatását is tartalmazza a cikk. A nagytérségű vagy akár globális léptékű környezeti folyamatok feltárása, sokrétű ok-okozati összefüggéseinek, lehetséges káros hatásainak azonosítása és emiatt a megfelelő válaszlépések megalapozása nagy kihívást jelent a környezettudománnyal foglalkozók számára. Faragó Tibor tanulmányában néhány olyan jelentős környezeti probléma kapcsán tekinti át a tudományos felismerés és a politikai elismerés kritikus szakaszait, amelyek kialakulásához különböző emberi tevékenységekből eredő, növekvő mértékű környezeti kibocsátások járultak hozzá. Jakab László és munkatársai okosváros-megoldásokat (Smart City Solutions) mutatnak be, melyek jellemzői közé tartozik, hogy élhetőbb, környezettudatos, közösségi részvételt tartalmazó és gazdaságilag önfenntartó megoldásokat tartalmaznak, korszerű információs és kommunikációs technológiákra (ICT) felépítve. Tánczos Lászlóné munkája rendszerszemléletű megközelítésben vázolja fel a mobilitást körülvevő környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokat, és ismerteti a domináns közúti közlekedési mód kedvezőtlen külső hatásait. Áttekinti a közlekedéssel mint a gazdaság egyik fontos szolgáltató alrendszerével szemben támasztott követelményeket, elemzi a közlekedési rendszer működési feltételeit, felhívja a figyelmet a fenntarthatóság érdekében elkerülhetetlen változásokra. Nagy János és Nagy Orsolya egy olyan innovatív termesztéstechnológiai rendszer jövőbeni fejlesztési lehetőségét mutatják be, amely a talaj-növény kölcsönhatások sajátosságaihoz és a megváltozott – feltételezett – éghajlati környezethez egyaránt illeszkedve minimalizálja a szélsőséges aszálykárokat, biztosítva ezzel a fenntarthatóságot. Egy mindannyiunkat közvetlenül érintő összetett problémáról, a változó éghajlatnak az emberi egészségre, és az egészségügyre gyakorolt hatásairól olvashatunk Páldy Anna és munkatársai tollából. Jelen összeállításunkat Buzási Attila és Szalmáné Csete Mária dolgozatával zárjuk, akik a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (klímaadaptáció) elméleti összefüggéseit tárják fel.