Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


A kései népszínmű (Tóth Ede: A falu rossza; Abonyi Lajos: A betyár kendője)

A kései népszínmű sikermechanizmusát jól szemlélteti Tóth Ede A falu rossza című darabja (1873),250 amely a Nemzeti Színház 1873-as népszínműpályázatát is megnyerte, s 1875-től, első Nemzeti Színház-béli premierjétől kezdve az egyik legsikeresebb műve lett ennek a színjátéktípusnak. A teljes egészében falusi környezetben játszódó cselekvény egy, a falu társadalmán belüli, szociális feszültséggel is terhelt szerelmi konfliktust jelenít meg: a gazdagparaszti státusú bíró nevelt lányába szerelmes egy szolgalegény, s amikor a lány a bíró fiához megy feleségül, a fiú válságba kerül, s ő lesz a „falu rossza”. A kiinduló helyzet magában hordja egy izgalmas drámai szituáció lehetőségét is, hiszen a falu normarendszeréhez képest a deviancia megjelenítésére vállalkozik, ráadásul nem is csupán egyszeri jelenségként: Göndör Sándor mellett, aki iszik és mindenkibe beleköt, felbukkan egy deviáns női figura is, Finum Rózsi is – ő pedig a falu ítélete szerint „rosszhírű”, azaz kvázi-prostituáltként van megbélyegezve. Ez a két margóra szorított figura egymás mellé is kerül, s Göndör mint Finum Rózsi szeretője próbál meg szerelmi bánatából kigyógyulni. A falusi társadalom peremére kerülés feloldásaként meg is jelenik az elvándorlás: Göndör erre el is szánja magát, de mégsem lép ki a számára adva lévő közösségből, s ebben végső soron az akadályozza meg, hogy a bíró igazi, vérszerinti leánya bevallja, mindig is szerelmes volt belé. Ez a fordulat nemcsak visszafordítja Göndört, hanem miután megmenti a folyóba ugrott leányt, lehetővé teszi számára a közösségbe való befogadást is: a bíró nem ellenzi immár, hogy a lányát elvéve, Göndör a családba kerüljön. A minden konfliktust elsimító happy end így egyszerre mutatja megoldottnak a szerelmi és társadalmi feszültséget, anélkül, hogy bármi visszafordíthatatlan történt volna, s mindez már eleve olyan dramaturgiával valósul meg, amely a főszereplők kapcsán – szinte önismétlő módon – idézi fel az alaphelyzet legfontosabb elemeit: Göndör voltaképpen soha nem mond és tesz semmi lényegeset, amikor beszélni akar egykori kedvesével, ezekből a dialógusokból nem derül ki szinte semmi kapcsolatuk jellegéről, s ahhoz képest, hogy Göndör deviáns személyiség, semmi igazán durva gesztus nem kapcsolódik hozzá – ez persze lehetővé teszi azt is, hogy a darab végén hihetővé váljon, képes megjavulni és a norma szerinti „rendes” emberré válni. Ezt a meglehetősen statikus cselekvényt csak két dolog dinamizálja. Egyfelől egy vígjátéki szál az ügyeskedő és lopós csősz, Gonosz Pista lelepleződéséről, másrészt pedig a szereplők gyakori dalra fakadása. Az elhangzó dalok az érzelmi hullámzásokat vannak hivatva érzékeltetni, s a zene funkcionálisabbá tétele érdekében a szerző szereplőként fellépteti a muzsikus cigányokat is, így a hangszeres zene nem kísérőzenei státuszban bukkan fel, s nem is lesz elidegenítő effektus, hanem a cselekvény részeként mutatkozhatik meg. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a dráma helyszínei közé, még ha csak külső díszletelemként is, bekerül a kocsma, azaz mód nyílik arra, hogy az onnan beszűrődő cigányzene helyet kapjon a cselekvényben, s ugyanígy jut szerep a lakodalomnak is, amely szintén módot ad a zene beépítésére. Ezek a megoldások dramaturgiai szerepben tüntetik föl a zenés elemet, s ilyenformán színpadi hatáselemnek bizonyulnak.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave