Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Gion Nándor: Virágos katona

Amint arról korábban már szó esett, a magyar irodalom területi alrendszerei közül elsősorban azoknak alakult ki önállóan is jól reprezentálható elbeszélése, amelyek regionális integritását a trinanoni békeszerződés által teremtett politikai-történelmi körülmények szavatolták. Amíg Erdély a Trianon előtti időkből is örökölhetett jól kimunkált, önálló kulturális szemléletformákat, integritást sugalló történeti elbeszéléseket, addig a vajdasági magyar irodalom területi alrendszerként Trianon után szerveződik meg. Egyfajta elkülönülő vajdasági kulturális identitás nyomai már a szabadkai származású Kosztolányi és Csáth Géza egyes megnyilvánulásaiból kimutathatóak. Haraszti Sándor a Nyugat 1930-as évfolyamában már tízévnyi történetre tekint vissza, Szenteleky Kornél ugyanott 1928-tól számítja a vajdasági magyar irodalom megszerveződését. 1932-ben az ő szerkesztésében jelent meg a Kalangya, amely 1944-es megszűnéséig a régió legfontosabb irodalmi folyóirata volt. Szerepét 1945-től a Híd vette át. A regionális önszemlélet alakulása az Ifjúság című hetilap Symposion (1961–1964) irodalmi-kritikai mellékletében, majd még inkább a belőle önállósult Új Symposion (1965–1992) című művészeti-kritikai folyóiratban lépte át a regionalitás kereteit, és vált az egész magyar irodalmat alakító fórummá. Az Új Symposiont létrehozó első nemzedék legfontosabb szerzői Bányai János, Bosnyák István, Brasnyó István, Domonkos István, Gerold László, Gion Nándor, Ladik Katalin, Maurits Ferenc, Thomka Beáta, Tolnai Ottó, Utasi Csaba, Várady Tibor és Végel László voltak. Ez a kör nyitottnak bizonyult a kortárs szerb, horvát és nyugat-európai, főként francia irodalom törekvései, a neoavantgárd művészeti formák és az akkoriban meghatározó, Magyarországon még kevéssé ismert esztétikai filozófiák iránt. A lap 1965-ben folytatásokban közölni kezdte Tolnai Ottó Érzelmes tolvajok és Végel László Egy makró emlékiratai című regényét, majd a Symposion Könyvek és a Forum Könyvkiadó regénypályázatának sorozatában Tolnai és Végel prózáján kívül többek között Gion Nándor és Domonkos István munkáit adták ki. Továbbá fórumot biztosítottak olyan magyarországi szerzőknek, köztük Mándy Ivánnak, Mészöly Miklósnak, Pilinszky Jánosnak és Weöres Sándornak, akik az Új Symposion irodalomszemléletével jól rokoníthatóak voltak. Ennek voltak előzményei, hiszen például Weöres A vers születése című tanulmánya 1964-ben a Hídban jelent meg. Így az Új Symposion a 60-as évek végére a legfontosabb magyar nyelvű folyóiratok egyike lett, és az maradt 1974-től Danyi Magdolna, 1980-tól a kiváló költő, Sziveri János főszerkesztőségének idején is az 1983-as betiltásig.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave