Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom

Irodalom

Acél Zsolt(2007) Műfajok és hagyományok Füst Milán Bukolika című ciklusában: Szövegközöttiség és szövegkritika. Irodalomtörténet, 313–339.

Aczél Géza (1999) Kassák Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó.

Angyalosi Gergely (1989) Kakuk Marci: a picaro és budhista. Irodalomtörténeti Közlemények,465–742.

Angyalosi Gergely (1996a) Narrativitás és valószerűség: Füst Milán: A feleségem története című regényének egy értelmezési lehetőségéről= Uő: A költő hét bordája.Debrecen, Latin Betűk, 22–31.

Angyalosi Gergely (1996b) Objektív kórus-árnyék= Uő: A költő hét bordája. Debrecen, Latin Betűk, 181–192.

Angyalosi Gergely (2009) Radnóti Miklós és a tárgyias költészet. Műhely, 5. sz., 31–33.

Angyalosi Gergely, szerk. (1990) Bíráló álruhában: Tanulmányok Karinthy Frigyesről. Bp., Maecenas.

Angyalosi Gergely, szerk. (2009) Nyugat népe: Tanulmányok a Nyugatról és koráról. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum.

Babits Mihály (2001) Könnyű és nehéz irodalom. = Rugási Gyula, szerk. 2001 : 30–32.

Bagi Zsolt (2005) A körülírás. Pécs, Jelenkor.

Balassa Péter (1990) Észjárások és formák. Bp., Tankönyvkiadó.

Balassa Péter (1996) Ez nem az.= Uő: A bolgár kalauz. Bp., Pesti Szalon, 126–128.

Balassa Péter (1997) Nádas Péter. Pozsony, Kalligram.

Balassa Péter (2005) Segédigék. Bp., Balassi.

Bartis Imre (2008) „Az igazság ismérve az, hogy igaz“. Jyväskylä, University of Jyväskylä.

Beck András (1992) A gondolkodás börtönében: Kísérlet Karinthy Frigyes művészetének értelmezésére= Uő: Nincs megoldás, mert nincs probléma. Bp., JAK, Pesti Szalon (JAK-füzetek, 57), 9–19.

Bécsy Tamás (2002a) Modern cselvígjáték: Molnár Ferenc drámáiról= Uő: Drámák és elemzések. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 97–106.

Bécsy Tamás (2002b) Mindennapiság és szenvedély: Balázs Béla három drámájáról= Uő: Drámák és elemzések. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 109–131.

Bényei Tamás (2000) Rejtélyes rend. A krimi, a metafizika és a posztmodern. Bp., Akadémiai Kiadó.

Bertha Zoltán (1994): Drámai novellák világa Tamási Áron első pályaszakaszán= Uő: Gond és mű: Tanulmányok az erdélyi magyar irodalom köréből. Bp., Széphalom Könyvműhely, 7–18.

Bertha Zoltán (2005) A létszerű ambiguitás regénye: Németh László: Gyász= Görömbei András 2005: 133–154.

Bodnár György (1988) Az anekdotavita és elméleti távlatai= Uő: A „mese” lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 17–36.

Bodnár György (1993) Juhász Ferenc. Bp., Balassi.

Bodnár György (2001) Kaffka Margit, Bp., Balassi.

Bónus Tibor (1996) A korlátozott viszonylagosság. = Az újraértett hagyomány. Szerk. Keresztury Tibor – – Mészáros Sándor – – Szirák Péter. Debrecen, Alföld Stúdió, 168–201.

Bónus Tibor (2006) A csúf másik: A saját idegenségének irodalmi antropológiájáról. Bp., Ráció.

Bónus Tibor (2007) A másik titok. Irodalomtörténet, 476–518.

Borbándi Gyula (1989) A magyar népi mozgalom. Bp., Püski, 168–183.

Buda Béla (1978) Csáth Géza tanulmánya a mai orvostudomány tükrében = Egy elmebeteg nő naplója: Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya. Bp., Magvető, 227–241.

Cseh Gergő Bendegúz, – Kalmár Melinda, – Pór Edit (1999) Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956–1963. Bp., Osiris.

Cseke Ákos, – Tverdota György (2009) A tisztaság könyve. Bp., Universitas.

Dánél Mónika (2002) A közöttiség alakzatai.= Kánon és olvasás, II.Szerk. Bengi László – – Sz. Molnár Szilvia . Bp., FISZ, 73–115.

Dávidházi Péter (2009)„És sorsot vetének”: A kihagyás poétikája Babits Jónás könyvében = Angyalosi Gergely, szerk. 2009: 391–387.

Dérczy Péter (1990)Epikus hagyomány és személyiségválság: Karinthy Frigyes szépprózájáról = Angyalosi Gergely, szerk. 1990: 20–33.

Deréky Pál (1992) A vasbetontorony költői: Magyar avantgárd költészet a 20. század második és harmadik évtizedében. Bp., Argumentum.

Dobos István (2005a) Az idegenség retorikája: Illyés Gyula: Puszták népe= Uő: Az én színrevitele. Bp., Balassi, 157–166.

Dobos István (2005b): Önéletírás és regény: Márai Sándor: Egy polgár vallomásai= Uő: Az én színrevitele. Bp., Balassi, 74–90.

Domokos Mátyás (1986) Leltárhiány. Újhold-évkönyv, 2, 249–287.

Eisemann György (1991) A végesség démonizmusa: Álomszimbólumok Csáth Géza novelláiban= Uő: Végidő és katarzis. [Bp.], Orpheusz, 63–80.

Eisemann György (1995a) Angyalok a Pilinszky-lírában. Pannonhalmi Szemle, 4, 102–107.

Eisemann György (1995b) Halálmítosz, nyelv, szubjektum: Szerb Antal: Utas és holdvilág= Uő: Ősformák jelenidőben. Bp., Orpheusz, 164–196.

Eisemann György (1998) Az individuum elbeszélésének modern alakváltozataihoz: Cholnoky László regényeiről = A kánon peremén: Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulóján. Szerk. Eisemann György. Bp., ELTE XVIII–XIX. századi Magyar Irodalom Tanszék, 19–32.

Eisemann György (2007)Modernitás, nyelv, szimbólum = Szegedy-Maszák Mihály, főszerk. 2007a: 689–703.

Faragó Kornélia (2001) Térirányok, távolságok. Újvidék, Forum.

Farkas Zsolt (1996) Kukorelly Endre. Pozsony, Kalligram.

Fehér Ferenc (1974) Előszó: Nárcisszusz drámái és teóriái= Balázs Béla: Halálos fiatalság: Drámák, tanulmányok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 7–30.

Ferencz Győző (2005) Radnóti Miklós élete és költészete: Kritikai életrajz. Bp., Osiris.

Fried István (1998) Író, irodalom a Szindbád hazamegy című regényben= Uő: „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba”: Tanulmányok az ismeretlen Márai Sándorról. Bp., Enciklopédia, 57–74.

Fülöp László (1986) Közelítések Krúdyhoz. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.

Fülöp László (1987) Kaffka Margit. Bp., Gondolat (Nagy magyar írók).

Füst Milán (2006):Villám és esti tűz: Gelléri Andor Endre novellái = Füzi László, szerk. 2006: 115–118.

Füzi László, szerk. (2006) Villám és esti tűz: Gelléri Andor Endre emlékezete. Bp., Nap.

Gintli Tibor (2005) „Valaki van, aki nincs”: Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben. Bp., Akadémiai Kiadó (Philosophiae Doctores).

Gintli Tibor (2009a) „Tagolt beszéd, mely hallgatót talál”: Hangsúlykijelölések a Radnóti-életműben. Műhely, 5. sz., 20–24.

Gintli Tibor (2009b) Anekdota és modernség. Tiszatáj, 1. sz., 59–65.

Görömbei András, szerk. (2005) A prózaíró Németh László. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó.

Halász Gábor (1977) Gelléri Andor Endréről = Halász Gábor válogatott írásai. Bp., Magvető, 760–765.

Hanák Tibor (2001)Prae-filozófia = Rugási Gyula, szerk. 2001:150–160.

Horváth János (1910) Ady és a legujabb magyar lyra. Bp.

Hózsa Éva (2003) A novella új neve. Újvidék, Forum.

Illyés Gyula (1946) Az idő kérdései. Válasz, 1.

Imre Zoltán (2009) A színház színpadra állításai. Bp., Ráció.

Jánosi Zoltán (1996) Nagy László mitologikus költői világa. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó.

Kabdebó Lóránt (2001) Szabó Lőrinc pályaképe. Bp., Osiris.

Kabdebó Lóránt, szerk. (1993) Szintézis nélküli évek: Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó.

Kabdebó Lóránt, szerk. (1997) Tanulmányok Szabó Lőrincről. Bp., Anonymus.

Kabdebó Lóránt, szerk. (1999) Tanulmányok Ady Endréről. Bp., Anonymus (Újraolvasó).

Kabdebó Lóránt, szerk. (2000) Tanulmányok Kassák Lajosról. Bp., Anonymus (Újraolvasó).

Kabdebó Lóránt, szerk. (2001) Tanulmányok József Attiláról. Bp., Anonymus (Újraolvasó), 91–108.

Katona Gergely (1995) A halottak rendje. Juhász Ferenc emlékezetstílusáról. Jelenkor, 2, 167–178.

Kékesi Zoltán, – Schuller Gabriella (2007)Magyar avantgárd = Szegedy-Maszák Mihály, főszerk. 2007a: 25–36.

Kékesi Zoltán (2003) Médiumok keveredése. Bp., Ráció.

Kelevéz Ágnes (2008) „Lelkemben bakhánslárma tombol”: A fiatal Babits dionüszoszi és apollóni verseiről= Uő: „Kit új korokba küldtek régi eszmék”: Babits útján az antikvitástól napjainkig. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 7–22.

Kemény Gábor (1993) Képekbe menekülő élet: Krúdy Gyula képalkotásáról és a nyelvi kép stilisztikájáról. Bp., Balassi.

Kenyeres Zoltán (1998) Ady Endre. Bp., Korona (Klasszikusaink).

Kenyeres Zoltán (2001a) Egy korszak geneziséről= Uő: Etika és esztétizmus: Tanulmányok a Nyugat koráról. Bp., Anonymus, 5–20.

Kenyeres Zoltán (2001b) A Nyugat periódusai= Uő: Etika és esztétizmus: Tanulmányok a Nyugat koráról. Bp., Anonymus, 32–62.

Kenyeres Zoltán (2004) A Nyugat periódusai.= Uő: Korok, pályák, művek. Bp., Akadémiai Kiadó, 80–81.

Keresztury Tibor (1998) Petri György. Pozsony, Kalligram.

Király István (1948) Három regény – három kórtünet. Csillag, 4.

Kiss Gabriella (2008) Magyar dráma és színház a 20. században. Irodalomtörténet, 71–101.

Klotz Volker (2007) Fattyú-bohózatok: Kereszteződés az avantgárd színházzal: Molnár, Brecht, Pirandello és Friel színdarabjairól. Theatron, 1–2. sz., 13–28.

Ernő Kulcsár Szabó (1982) Modellképző epikai sajátosságok az Utolsó kísérletben. Literatura, 1. sz., 74–78.

Ernő Kulcsár Szabó (1987) Eszmény és másság: Az Iszony értelmezhetőségének kérdései. Kortárs, 4. sz., 121–138.

Ernő Kulcsár Szabó (1993a) A magyar irodalom története 1945–1991. Bp., Argumentum.

Ernő Kulcsár Szabó (1993b) Beszédaktus, szerepkör, irónia: Az isten háta mögött mint elbeszélés. Alföld, 4. sz., 58–76.

Ernő Kulcsár Szabó (1996) Esterházy Péter. Pozsony, Kalligram.

Ernő Kulcsár Szabó (1998) A megértés alakzatai. Debrecen, Csokonai.

Ernő Kulcsár Szabó (1999): A literarizált eszköztelenség: Személyiség és jelhasználat Tersánszky regényírásában = Tamás Tarján, szerk. 1999: 280–300.

Ernő Kulcsár Szabó, szerk. (1998) Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Bp., Anonymus (Újraolvasó), 158–177.

Zoltán Kulcsár-Szabó (1996) A személyiségkonstrukció alakzatai a Tücsökzenében, avagy egy „antihumanista” olvasat esélyei. Új holnap, 1. (http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/VOLVASO/ujholnap).

Zoltán Kulcsár-Szabó (1997a) Az olvasás lehetőségei. Bp., JAK–Kijárat.

Zoltán Kulcsár-Szabó (1997b) Dialogicitás és a kifejezés integritása: Nyelvi magatartásformák Szabó Lőrinc költészetében = Lóránt Kabdebó, szerk. 1997: 78–94.

Zoltán Kulcsár-Szabó (2001) Utak az avantgarde-ból: Megjegyzések a későmodern poétika dialogizálódásának előzményeihez Szabó Lőrinc és József Attila korai költészetében = Lóránt Kabdebó, szerk. 2001: 91–108.

Zoltán Kulcsár-Szabó (2007) Költőietlenség, versszerűtlenség, nyelvtelenség. = Mihály Szegedy-Maszák, főszerk. 2007b: 639–648.

András Lengyel (2000) Maszk és (költő)szerep: Kosztolányi Dezső szerepértelmezéséről = Uő: Játék és valóság közt: Kosztolányi-tanulmányok. Szeged, Tiszatáj Könyvek, 100–121.

Huba Lőrinczy (1993) Egy cipszerivadék tanuló és vándorévei: Egy polgár vallomásai= Uő: „…személyiségnek lenni a legtöbb…”: Márai-tanulmányok. Szombathely, Savaria University Press, 113–129.

István Margócsy (1993) Sárarany = István Szabó B., szerk. 1993: 17–23.

István Margócsy (1996) „Nagyon komoly játékok”. Bp., Pesti Szalon.

István Margócsy (2005) Nép és irodalom= „De mi a népiesség…”. Szerk. Éva Sallai. Bp., Kölcsey Intézet, 305–317.

László Márton (1999) Az áhítatos embergép. Pécs, Jelenkor.

Ágnes Nemes Nagy (1984) A hegyi költő., Bp., Magvető.

Erika Nemeskéri (1989) Cholnoky László. Bp., Akadémiai Kiadó.

Béla Németh G. (1970) Az önmegszólító verstípusról = Uő: Mű és személyiség. Bp., Magvető, 621–670.

Béla Németh G. (1982) A kimondás törvénye = Uő: 7 kísérlet a kései József Attiláról. Bp., Tankönyvkiadó, 35–69.

László Németh (1931) Pap Károly. Nyugat, II, 104–109.

Marcell Németh (1999) Hajnóczy Péter. Pozsony, Kalligram.

Péter P. Müller (1996) A drámai szereplőteremtés sajátosságai Örkénytől Nádasig. Alföld, 11, 61–72.

Ferenc Pataki (2005) A Nékosz-legenda. Bp., Osiris.

Béla Pomogáts (1995): Vázlat az egészről: Déry Tibor tizenegy regénye. Bp., Magyar Irodalomtörténeti Társaság.

György Poszler (1973) Szerb Antal. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Könyvtár).

Rába György (1981) Babits Mihály költészete. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.

Zsuzsa Radnóti (2003) Lázadó dramaturgiák. Bp., Palatinus.

János Rainer M. (1990) Az író helye. Viták a magyar irodalmi sajtóban, 1953–1956. Bp., Magvető.

János Reisinger (1983) A Jónás könyve – parafrázis?Irodalomtörténet, 852–873.

Ignác Romsics (1999) Magyarország története a XX. században. Bp., Osiris.

Ignác Romsics (2002) Nation and State in Modern Hungarian History = Hatalom és kultúra. Szerk. Lahdelma Tuomo. Jyväskylä, University of Jyväskylä, 85–114, különösen 106–112.

László Rónay (2005) Márai Sándor. Bp., Akadémiai Kiadó.

Rorty Richard (1994) Esetlegesség, irónia és szolidaritás. Ford.Boros János – – Csordás Gábor. Pécs, Jelenkor.

Gyula Rugási (2007) Leatrice görög arca = Szegedy-Maszák Mihály, főszerk. 2007b: 310–322.

Gábor Schein (2006) Nevetők és boldogtalanok: Füst Milán művészete 1909–1927. Bp., Akadémiai Kiadó.

Schein Gábor (2007) Az én-regényben a másik: a kapitány felesége: Füst Milán: A feleségem története. Irodalomtörténet, 451–475.

Aladár Schöpflin (1979) Móricz Zsigmondról. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.

Zsuzsa Selyem (2004) Szembe szét. Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában. Kolozsvár, Koinónia.

Tamás Seregi (2000) Irányzati poétikák együttélése Kassák költészetében = Kabdebó Lóránt, szerk. 2000: 173–183.

Lajos Sipos (2006) Tamási Áron: Élet- és pályarajz. [Bp.], Elektra.

György Somlyó (1993) Füst Milán avagy a Lesütöttszemű Ember: Emlékezés és tanulmány. Bp., Balassi.

Éva Standeisky (1987) A Magyar Kommunista Párt irodalompolitikája. Bp., Kossuth.

Éva Standeisky (2005) Gúzsba kötve. Bp., 1956-os Intézet.

István Szabó B., szerk. (1993) A Magvető nyomában. Bp., Anonymus, 17–23.

Mihály Szajbély (1989) Csáth Géza. Bp., Gondolat (Nagy magyar írók).

Mihály Szegedy-Maszák (1991): Márai Sándor. Bp., Akadémiai Kiadó (Kortársaink).

Mihály Szegedy-Maszák (1993) Felmagasztosítás és tönkretétel: nyelv a két háború közötti regényben = Lóránt Kabdebó, szerk. 1993: 13–36.

Mihály Szegedy-Maszák (1998) Az Esti Kornél jelentésrétegei = Ernő Kulcsá Szabó, szerk. 1998: 158–177.

Mihály Szegedy-Maszák (1999) Ady és a francia szimbolizmus = Lóránt Kabdebó, szerk. 1999: 102–112.

Mihály Szegedy-Maszák (2010) Kosztolányi Dezső. Pozsony, Kalligram.

Mihály Szegedy-Maszák, főszerk. (2007a) A magyar irodalom történetei, II. Bp., Gondolat.

Mihály Szegedy-Maszák, főszerk. (2007b) A magyar irodalom történetei, III. Bp., Gondolat.

Mihály Szegedy-Maszák (2007c) A világirodalmi távlat megteremtése = Mihály Szegedy-Maszák, főszerk. 2007a: 704–722.

Mihály Szegedy-Maszák (2007d) Életművek kölcsönhatása = Mihály Szegedy-Maszák, főszerk. 2007a: 738–753.

Antal Szerb (1982) Magyar irodalomtörténet. Bp., Magvető.

Márton Szilágyi (2005) Egy „hiba” poétikája = „De mi a népiesség…”. Szerk. Éva Sallai. Bp., Kölcsey Intézet, 211–222.

Zsófia Szilágyi (2003) Motívumok a pusztulásra = Tanulmányok Szilágyi Istvánról. Szerk. Béla Márkus. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 134–142.

Zsófia Szilágyi (2008) Pillangók, nimfák, maszkák = Uő: A továbbélő Móricz. Pozsony–Bp., Kalligram, 303–323.

Péter Szirák (1995) Az Úr nem tud szaxofonozni. Bp., JAK–Balassi.

Péter Szirák (1998) Folytonosság és változás. Debrecen, Csokonai.

Péter Szirák (2008) Örkény István. Bp., Palatinus.

Dávid Szolláth (2007) A kritikai realizmus modernizálásának és elkötelezésének nehézségei = Mihály Szegedy-Maszák, főszerk. 2007b: 363–374.

Mária T. Tedeschi (1984) Hagyomány és újítás ötvöződése Cholnoky Viktor művészetében: A Taddeusz lovag vacsorája c. novella elemzése. Irodalomtörténet, 78–98.

Attila Tamás (1989) Illyés Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó (Kortársaink).

Dezső Tandori (1995) A tótágas ágazatai = Örkény István emlékkönyv. Szerk. Zoltán Fráter – – Zsuzsa Radnóti. Bp., Pesti Szalon, 217–237.

Tamás Tarján, szerk. (1999) Virgonc szavak virgonc királya: In memoriam Tersánszky Józsi Jenő. Bp., Nap.

Beáta Thomka (1982) Németh László regénytípusai. Literatura, 1. sz., 68–73.

Beáta Thomka (1994) Tolnai Ottó. Pozsony, Kalligram.

Beatrice Töttössy (1998) A magyar irodalmi posztmodern nyelvi-realizmusa. Lettre, nyár, 29. sz.

György Tverdota (2004) Tizenkét vers. Bp., Gondolat.

György Tverdota (2009) A Medáliák mint a tiszta költészet magyar példája= Cseke Ákos – – Tverdota György2009: 373–458.

Kálmán Vargha (1986) Gelléri Andor Endre. Bp., Gondolat (Nagy Magyar Írók).

György Vári (2003) Kertész Imre. Bp., Kijárat.

István Vas (1987) Igen is, nem is. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.

Géza Vasy (1995) Nagy László. Bp., Balassi.

Lajos Zilahy (1922): Krúdy Gyula: N.N. Nyugat, I, 363.

Edit Zsadányi (1999) Krasznahorkai László. Pozsony, Kalligram.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Irodalom

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero