Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


A nemzeti identitás összetettsége (Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása)

Az írói pályáját későn, katonai rangjáról való nyugállományba vonulása után megkezdő gróf Gvadányi József az 1780-as évektől a verses epika legnépszerűbb művelőjévé vált (életművének értékeléséhez lásd Bíró Ferenc 2003: 294–304). Legnagyobb hatású irodalmi típusteremtését az Egy falusi nótáriusnak budai utazása című művével érte el.158 Az elbeszélő költemény főhőse Zajtay, a peleskei nótárius, aki falujából azért indul el Pestre, hogy ott országos hivatalt szerezhessen, a városban különböző konfliktusokba keveredik. A mű alapszerkezetévé ilyenformán két eltérő irodalmi hagyomány szuverén áthasonítása válik: míg a Szatmár vármegyéből a Hortobágyon és a tiszafüredi réven át Pestre vezető út az átélt kalandok sorával a pikareszk epikus hagyomány hatását mutatja, a városban megtapasztalt konfliktusok a 18. századi francia irodalomból kiinduló, kulturális összemérhetetlenségeket ábrázoló tárgytörténeti tradícióra emlékeztetnek. Ez utóbbi hagyomány Gvadányi művének a megszületésekor már nem volt ismeretlen a magyar irodalomban, felbukkanását a 18. század közepe óta megjelenő államregényekben is azonosíthatjuk (lásd 377–380. o.). Gvadányi ezt a beállítást popularizálta és átértelmezte. Az ő nótáriusának a mentalitásában és viselkedésében erőteljesen ott vannak ugyan a falusi életforma reflexei, ám ez nem a jó és képezhető „vadember” pozíciója – erre csupán az elbeszélésben betöltött szerepköre emlékeztet –, hanem hangsúlyosan egy vidéki, ráadásul tanult nemesember műveltségszerkezete. Ezzel pedig óhatatlanul másféle konnotációkat kapnak Zajtay városbéli konfliktusai is. Ezek egyrészt valóban a városi szokások nem ismeréséből vagy félreértéséből fakadnak, másrészt azonban a divat változékonyságát megtapasztaló, tradicionalista álláspont – nem minden morális pátosz nélküli – képviseletére mutatnak. Gvadányi művében ugyanis szinte készletszerűen találhatni meg azokat a kulturális monumentumokat, amelyek a divat befolyásának vannak kitéve, ám Zajtay nézőpontjából nézve éppen állandónak és változatlannak kellene maradniuk mint a nemzeti-közösségi identitás elemeinek: ilyen az öltözködés, a tánc és az ételek. A mű főhőse ilyenformán az identitást kifejező jelszerű elemeket védelmezi, s ezt – az elbeszélő költemény cselekvénye szerint – nem is sikertelenül, hiszen a nem magyaros öltözéke miatt kioktatott személyekre hatással van szónoklata. Gvadányi művének ez a sajátossága azért is figyelemre méltó, mert Zajtay figurájától idegen a magyarosnak tekintett elemek kiterjesztésének szándéka: a nótáriust az bosszantja, ha az öltözék, a tánc és az étkezés nem teszi lehetővé az azt használó személy rendi és etnikai identitásának a rögtöni azonosítását. Hiszen a műben megjelenő két város, Buda és Pest többnyelvű és több vallású közegnek tételeződik, ám ez Zajtayt egyáltalán nem látszik zavarni. Ezen a ponton tehát Gvadányi műve sokkal összetettebbnek bizonyul, mint a szinte prózai párjának is tekinthető Gaal György-féle Furkáts Tamás. Nem egyszerűen csak a humorosan kijátszható epizódokat sorjáztatja ugyanis, hanem reflektált formában a nemzeti identitás összetettségének az érzékeltetéséig is eljut – komoly hatása nem utolsósorban ennek köszönhető, még ha a későbbiekben a főhős „nemzeti” viselkedését erőteljesen át is értelmezték, ahogyan ezt az elbeszélő költeményből készült, 1838-as, Gaál József-féle színdarab (A peleskei nótárius) is bizonyítja.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave