MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Bevezetés az Európai Unió politikáiba
A bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága
A bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága körében az áttörést a 2014 tavaszán elfogadott Európai Nyomozási Határozat (ENYH)1070 jelentette, amely két korábban elfogadott, 1071 de erősen korlátozott tárgyi hatályú kerethatározatot vált fel. A 2017-ig átültetni rendelt irányelv bevezeti a bizonyítékgyűjtés céljából végzett nyomozati cselekmény(ek) érdekében kiadott Európai Nyomozási Határozatok kölcsönös elismerését. A bizonyítékok beszerzése az európai nyomozási határozatnak (a továbbiakban: ENYH) nevezett egyetlen eszközre épül majd, amelyet egy vagy több olyan konkrét nyomozási cselekmény elvégzése végett adnák ki, amely(ek) célja a végrehajtó államban történő bizonyítékgyűjtés. Ebbe beletartozik a végrehajtó hatóságnak már birtokában lévő bizonyítékok megszerzése is. Az ENYH, szemben a korábbi jogszabályi korlátokkal,1072 horizontális hatállyal rendelkezik, és ezért csaknem valamennyi nyomozási cselekményre vonatkozik. Az ENYH irányelv nagyrészt követi az Európai elfogatóparancs szabályozási elképzelését: az ENYH-t az elfogatóparancsban meghatározott 32 bűncselekmény körében, az ott meghatározott küszöbök esetén lehet kibocsátani, az igazságügyi hatóságoknak a kölcsönös elismerés elve alapján el kell ismerniük a másik tagállamban kibocsátott ENYH-t és azt határidőn belül végre kell hajtaniuk. Az ENYH végrehajtása pontosan szabályozott körben, kivételesen megtagadható,1073 a megtagadási okok köre az európai elfogató parancsénál szélesebb. Az irányelv sajátossága, hogy az ENYH-ra vonatkozó általános szabályokat az egyes nyomozati cselekményekre vonatkozó különleges rendelkezések követik. Ebben a körben az irányelv újraszabályoz és a kölcsönös elismerés elve alá von több a 2000-es bűnügyi jogsegélyegyezményből is ismert nyomozati cselekményt, úgymint: őrizetben levő személyek nyomozási cselekmény foganatosítása érdekében történő ideiglenes átadása, videokonferencia, telefonkonferencia, fedett nyomozás, titkos távközlési információgyűjtés. Ezeken a nyomozási cselekményeken kívül ENYH-t lehet kibocsátani továbbá valós idejű információgyűjtés érdekében is. Az ENYH hatálybalépése után tehát a kölcsönös elismerési rezsim alá vonja a külföldi bizonyítékok beszerzését és felváltja a korábbi, részben jogsegély-alapú, részben a korlátozott tárgyi hatályú szabályozást. A bizonyítékok ENYH útján történő beszerzése a jelenleginél hatékonyabb megoldást ígér, ugyanakkor a bizonyítékok elfogadhatóságának, azaz a büntetőeljárás keretében a tagállami bíróság előtti bizonyítási eszközként való felhasználhatóságról az irányelv hallgat. Így a másik tagállam által átadott bizonyíték elfogadhatósága továbbra is a tagállami szabályozás körében marad.
Tartalomjegyzék
- Bevezetés az Európai Unió politikáiba
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Szerkesztői előszó
- Általános áttekintés
- I. rész Horizontális politikák
- 1. fejezet: Közös kereskedelempolitika
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A közös kereskedelempolitika célkitűzései: a jogállamiság előmozdítása és a kereskedelmi liberalizáció
- 3. A politika rövid történeti áttekintése, viszonya más szakpolitikákkal
- 4. Jogalapok
- 5. A közös kereskedelempolitika áttekintő ismertetése és értékelése
- 5.1. Az európai uniós kereskedelempolitika hatáskörei
- 5.2. A közös kereskedelempolitika tárgya
- 5.3. A közös kereskedelempolitika eszközei
- 5.4. Szerződéses eszközök
- 5.1. Az európai uniós kereskedelempolitika hatáskörei
- 6. A közös kereskedelempolitika jelenlegi fejlődési irányai
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Ajánlott olvasmányok
- 9. Ajánlott internetes források
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. fejezet: Vámpolitika
- 1. Bevezetés
- 2. A vámunió és az egységes belső piac történelmi háttere és elméleti alapjai
- 3. Jogforrások: a vámpolitika, a vámjog és a vámegyüttműködés szabályozása az Európai Unióban
- 4. A vámpolitika és a vámjog jövője
- 5. Ismétlő kérdések
- 6. Linkek
- 1. Bevezetés
- 3. fejezet: Versenypolitika
- 1. A versenypolitikáról általában
- 1.1. A versenypolitika jelentősége
- 1.2. A versenypolitika céljai általában
- 1.3. Az uniós versenypolitika konkrét céljai
- 1.4. Az uniós versenypolitika rövid történeti áttekintése
- 1.5. Jogalapok
- 1.6. Jogalkotók
- 1.7. A másodlagos joganyag az uniós versenypolitikában
- 1.8. Az uniós versenypolitikai szabályozás áttekintő ismertetése
- 1.9. Az uniós versenypolitikai szabályozás dinamikája
- 1.1. A versenypolitika jelentősége
- 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 2.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 2.2. A tilalom megsértésének következményei
- 2.3. Mentesítési lehetőségek
- 3. Az erőfölénnyel való visszaélés ellenőrzése
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Az erőfölény
- 3.3. Az erőfölénnyel való visszaélés
- 3.3.1. Túlzottan (tisztességtelenül) magas ár kikötése
- 3.3.2. Ragadozó (felfaló) árazás
- 3.3.3. Árdiszkrimináció
- 3.3.4. Kizárólagosság kikötése (szerződéses kizárólagosság, tényleges kizárólagosság, angol klauzula alkalmazása)
- 3.3.5. Árukapcsolás
- 3.3.6. Az ügyletkötéstől való elzárkózás, nélkülözhetetlen eszközök
- 3.3.7. Az árukapcsolással és/vagy kizárólagossággal azonos hatású árkedvezmények
- 3.3.8. Egyéb visszaélések (zaklató pereskedés)
- 3.3.1. Túlzottan (tisztességtelenül) magas ár kikötése
- 3.1. Bevezetés
- 4. Fúziókontroll
- 5. Az antitröszt versenyjog közjogi kikényszerítése – eljárási szabályok
- 6. Jelentős internetes linkek és ajánlott olvasmányok a versenypolitika területén
- 7. Ajánlott irodalom
- 8. Ismétlő/gyakorló kérdések
- 1. A versenypolitikáról általában
- 4. fejezet: Állami támogatási politika
- 1. Bevezetés
- 2. Az állami támogatási politika céljai
- 3. Az állami támogatási politika rövid történeti áttekintése
- 4. A Bizottság politikája
- 5. Az állami támogatások szabályozásának és ellenőrzésének intézményrendszere
- 6. Az állami támogatások szabályozásának szerkezete és működése
- 6.1. Az állami támogatás fogalma
- 6.1.1. Közpénzekből történő folyósítás
- 6.1.2. Az előny értelmezése
- 6.1.2.1. A piacgazdasági szereplő kritériuma
- 6.1.2.2. A piacgazdasági szereplő kritériumának való megfelelés igazolása
- 6.1.2.3. Közmunkák, infrastruktúra
- 6.1.2.4. Preferenciális árrendszerek
- 6.1.2.5. Állami vagy önkormányzati kölcsönök
- 6.1.2.6. Állami kezességvállalások
- 6.1.2.7. Tőkeinjekciók és állami bevásárlások
- 6.1.2.1. A piacgazdasági szereplő kritériuma
- 6.1.3. Szelektív folyósítás
- 6.1.4. A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás
- 6.1.1. Közpénzekből történő folyósítás
- 6.1. Az állami támogatás fogalma
- 7. Az uniós jog kivételi rendszere
- 8. A támogatási formák csoportosítása
- 8.1. A támogatás iránya szerint
- 8.2. A támogatás funkciója szerinti csoportosítás
- 8.3. A támogatás célja szerinti csoportosítás (horizontális szabályok)
- 8.4. Ágazati szabályok
- 9. Magyar szabályozás
- 10. Ismétlő kérdések
- 11. Továbbvezető linkek
- 1. Bevezetés
- 5. fejezet: A közvállalkozásokra vonatkozó politika
- 1. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás jelentősége
- 2. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás céljai
- 3. A közvállalkozások és az úgynevezett közüzemi szabályozás története
- 4. Fogalmi rendszer
- 5. A közüzemi szektor uniós szabályozásának jogalapjai
- 6. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatással járó kötelezettségek állami finanszírozása
- 7. Összefoglalás
- 8. Összefoglaló kérdések
- 9. Továbbvezető linkek
- 1. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás jelentősége
- 6. fejezet: Közbeszerzési politika
- 1. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának rövid leírása, jelentősége
- 2. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának céljai
- 3. A közbeszerzési politika rövid áttekintése
- 3.1. Az első közbeszerzési irányelvek megjelenése
- 3.2. Az Egységes Európai Okmányt előkészítő Fehér Könyv jelentősége a közösségi közbeszerzési politika és jogalkotás fejlődése tekintetében
- 3.3. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályozása
- 3.4. A WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához való csatlakozás
- 3.5. Jogalkotási reform a 2000-es évek első felében
- 3.6. Az uniós közbeszerzési politika és a védelmi beszerzések kérdése
- 3.7. Az uniós közbeszerzési politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
- 3.1. Az első közbeszerzési irányelvek megjelenése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók
- 6. A közbeszerzési politika keretében kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 7. A közbeszerzési irányelvek szabályainak összefoglaló, áttekintő bemutatása
- 7.1. A közbeszerzési irányelvek szabályozásának rendszere
- 7.2. Ajánlatkérők
- 7.3. Az érintett szerződések, beszerzések köre
- 7.4. Értékhatárok
- 7.5. A közbeszerzések kötelező meghirdetése
- 7.6. Az ún. házon belüli (in-house) beszerzések
- 7.7. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése, módosítása
- 7.8. Védelmi beszerzésekről szóló irányelv (2009/81/EK irányelv) főbb rendelkezései
- 7.9. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat rendszere
- 7.1. A közbeszerzési irányelvek szabályozásának rendszere
- 8. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziója
- 9. A közbeszerzési irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződések, beszerzések
- 10. Az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (Public Private Partnership)
- 11. Ismétlő kérdések
- 12. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának rövid leírása, jelentősége
- 7. fejezet: Regionális politika
- 1. A regionális politika jelentősége, az alapfogalmak
- 2. A regionális politika alapelvei és céljai
- 3. Az Európai Unió regionális politikájának története
- 3.1. A kezdetektől az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáig
- 3.2. A strukturális alapok 1989-es reformja, az alapelvek lefektetése
- 3.3. A források megteremtése, majd növelése: a Delors I. és II. csomag, a Kohéziós Alap
- 3.4. A 2007–2013. évi szabályozási keret
- 3.5. A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer
- 3.1. A kezdetektől az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáig
- 4. Elsődleges jogalap
- 5. A regionális politika szabályozása
- 5.1. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
- 5.2. A kohéziós politika 2014–2020 közötti keretei
- 5.2.1. Stratégiai tervezés
- 5.2.2. Tematikus koncentráció
- 5.2.3. Ex ante feltételesség
- 5.2.4. Makrogazdasági kondicionalitás
- 5.2.5. Teljesítményorientáció, teljesítménykeret
- 5.2.6. Célkitűzések
- 5.2.7. Integrált területi dimenzió
- 5.2.8. Kedvezményezett régiók
- 5.2.9. Társfinanszírozás
- 5.2.10. Addicionalitás
- 5.2.11. A támogatások felső határa
- 5.2.1. Stratégiai tervezés
- 5.3. A regionális politika megvalósításának pénzügyi eszközei
- 5.4. A pénzügyi keret
- 5.1. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
- 6. A szabályozás áttekintése
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Website-ok
- 9. Táblázatok, térképek mellékletben
- 1. A regionális politika jelentősége, az alapfogalmak
- 8. fejezet: Szociálpolitika és foglalkoztatás
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A politika céljai
- 3. A politika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók
- 6. A politika keretében kibocsátható/kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 6.1. Az antidiszkriminációs irányelvek
- 6.2. A munkajogi tárgyú irányelvek négy csoportja
- 6.3. Munkavédelmi irányelvek
- 6.4. Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitikában
- 6.5. A foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció eljárási rendje
- 6.6. A nyitott koordináció módszerének módosításai
- 6.7. A nemzeti és az uniós foglalkoztatáspolitika különbözősége
- 6.8. Nyitott koordináció a szociális védelem területén
- 6.1. Az antidiszkriminációs irányelvek
- 7. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
- 8. Az előkészületben lévő, várható szabályozás (meddig látunk előre), mi a dinamika?
- 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 9. fejezet: Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
- 1. A monetáris politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A politika céljai
- 3. A politika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók és egyéb szereplők
- 6. A politika keretében kibocsátható, kibocsátott főbb jogi aktusok
- 7. A monetáris politikai szabályozás áttekintése, értékelése
- 7.1. A maastrichti konvergenciakritériumok
- 7.2. A Stabilitási és Növekedési Paktum
- 7.2.1. A Stabilitási és Növekedési Paktum gyakorlata
- 7.2.2. A Stabilitási és Növekedési Paktumról elfogadott Jelentés
- 7.2.3. Az euróövezet válsága 2009-től és hatása a gazdasági és monetáris unió fejlődésére: a hatos csomag és a szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról
- 7.2.1. A Stabilitási és Növekedési Paktum gyakorlata
- 7.3. A jogi szabályozás továbbfejlesztése
- 8. Az előkészületben lévő, illetve várható szabályozás
- 9. Ismétlő kérdések
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. A monetáris politika rövid leírása, jelentősége
- 10. fejezet: Adópolitika
- 1. Az adópolitika jelentősége
- 2. Az adópolitika célja
- 3. Az adópolitika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók
- 6. Az európai uniós adójog szabályozásának rendszere
- 7. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
- 7.1. Pozitív harmonizáció: Irányelvek a társasági adózás területén
- 7.2. Az Anya- és Leányvállalati Irányelv
- 7.3. A Fúziós Irányelv – kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere és eszközátruházás
- 7.4. A Kamat–jogdíj Irányelv
- 7.5. Az elszámoló árakra vonatkozó uniós szabályozás
- 7.6. A Megtakarítási Irányelv: uniós szabályozás a magánszemélyek adóztatásának területén
- 7.7. Negatív harmonizáció: az Európai Bíróság jogfejlesztő munkája
- 7.1. Pozitív harmonizáció: Irányelvek a társasági adózás területén
- 8. Az Európai Unió adópolitikai célkitűzései
- 8.1. A magánszemélyek határon átnyúló mozgását könnyítő bizottsági elképzelések
- 8.2. A veszteségelhatárolással kapcsolatos bizottsági elképzelések
- 8.3. A tőkekivonás adóztatásával kapcsolatos Bizottsági elképzelések
- 8.4. A közös konszolidált társaságiadó-alapú adóztatás
- 8.5. Az adóelkerülés és agresszív adótervezés elleni harc
- 8.6. Az Európai Unió és a „BEPS” viszonya
- 8.1. A magánszemélyek határon átnyúló mozgását könnyítő bizottsági elképzelések
- 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az adópolitika jelentősége
- 11. fejezet: Fogyasztóvédelmi politika
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A politika céljai
- 3. Történeti háttér, a fogyasztóvédelmi politika fejlődése
- 4. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának jogalapja és intézményrendszere
- 5. Az uniós fogyasztóvédelmi politika általában
- 6. Az EU fogyasztói joga
- 6.1. Fogyasztói jogok
- 6.1.1. Irányelv a fogyasztói jogokról
- 6.1.2. Irányelv a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
- 6.1.3. Irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól
- 6.1.4. Távollévők közötti ügyletek
- 6.1.5. Irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (házaló kereskedelem)
- 6.1.1. Irányelv a fogyasztói jogokról
- 6.2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
- 6.3. Utazásra és üdülésre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok
- 6.4. A termékekre vonatkozó szabályozás
- 6.5. Pénzügyi szolgáltatások
- 6.1. Fogyasztói jogok
- 7. Fogyasztói jogok érvényesítése
- 8. Jövőbeni elképzelések a fogyasztóvédelem területén
- 9. Ismétlő kérdések
- 10. Továbbvezető linkek
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 12. fejezet: Közös kül-, biztonság- és védelempolitika
- 1. Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája
- 2. A közös kül- és biztonságpolitika története
- 3. A közös kül- és biztonságpolitika elvei és céljai
- 4. A közös kül- és biztonságpolitika jogalapja
- 5. Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitikában
- 6. Jogi aktusok a közös kül- és biztonságpolitikában
- 7. A közös kül- és biztonságpolitika dimenziói
- 8. Közös biztonsági és védelempolitika
- 9. A közös kül-, biztonság- és védelempolitika jövője
- 10. Elfogadásra váró fontosabb javaslatok, aktuális döntések
- 11. Ismétlő kérdések
- 12. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája
- 13. fejezet: A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
- 1. Fogalommagyarázat, rövid előtörténet
- 2. A külső és a belső határ: határőrizet, a határátlépés feltételei, a kiegészítő intézkedések
- 2.1. A schengeni övezet általában
- 2.2. A schengeni övezet kialakulása
- 2.3. A külső és belső határokra vonatkozó legfontosabb uniós célkitűzések
- 2.4. Az Európai Unió a határok ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörei, jogalkotása és szervei
- 2.4.1. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
- 2.4.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség
- 2.4.3. Pénzügyi források, gyorsreagálású határőregységek
- 2.4.1. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
- 2.5. A határok őrizetére és ellenőrzésére vonatkozó legfontosabb uniós szabályok
- 2.6. Az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályozási elképzelések
- 2.1. A schengeni övezet általában
- 3. Reguláris és illegális migráció
- 4. Menekültügy
- 4.1. A menekültpolitika alapja és céljai
- 4.2. A menekültpolitika öt fő területe
- 4.2.1. A „Dublin III” rendelet az eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelöléséről és az Eurodac ujjlenyomat-azonosító rendszer
- 4.2.2. Az átmeneti védelem
- 4.2.3. A menekülők fogadásának minimumszabályai
- 4.2.4. Irányelv a menekült meghatározásáról és a kiegészítő védelemről
- 4.2.5. Irányelv az eljárási minimumszabályokról
- 4.2.6. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
- 4.2.1. A „Dublin III” rendelet az eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelöléséről és az Eurodac ujjlenyomat-azonosító rendszer
- 4.3. A tanulságok levonása
- 4.1. A menekültpolitika alapja és céljai
- 5. Polgári igazságügyi együttműködés
- 6. Büntető igazságügyi együttműködés
- 6.1. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
- 6.2. Büntető igazságügyi együttműködés céljai
- 6.3. Büntető igazságügyi együttműködés története az Európai Unióban
- 6.4. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban: jogalap és jogalkotás
- 6.5. A Büntető igazságügy szabályozására vonatkozó elképzelések
- 6.6. A fontosabb elfogadott büntető eljárásjogi és anyagi büntetőjogi szabályok
- 6.7. Jövőben várható szabályozási elképzelések
- 6.1. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
- 7. Rendőri együttműködés az Európai Unió tagállamai között
- 7.1. Rendőri együttműködés: célok, jogalap, döntéshozatal
- 7.2. Az Európai Unió rendőri együttműködését támogató testületek és szervek
- 7.3. A rendőri együttműködés szabályozására vonatkozó elképzelések
- 7.4. A EU rendőri együttműködése körében elfogadott fontosabb szabályok
- 7.5. Jövőben várható szabályozási elképzelések
- 7.1. Rendőri együttműködés: célok, jogalap, döntéshozatal
- 8. Következtetés, jövőfirtatás
- 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
- 10. Továbbvezető linkek
- 1. fejezet: Közös kereskedelempolitika
- II. rész Ágazati politikák
- 14. fejezet: Közös agrárpolitika
- 1. Áttekintés
- 2. A közös agrárpolitika céljai, szabályozási területei
- 3. A közös agrárpolitika változásai. A KAP reformja
- 4. A KAP szerződéses alapjai
- 5. A közös agrárpolitika döntéshozatali és végrehajtási rendszere
- 6. Közös piaci szervezetek – a közös agrárpolitika első pillére
- 7. Közvetlen támogatások
- 8. A második pillér: az integrált vidékfejlesztés
- 9. A szabályozás jövője. Radikális reform versus renacionalizáció?
- 1. Áttekintés
- 15. fejezet: Közlekedési politika
- 1. A közös közlekedési politika jelentősége, a közlekedési szektor tulajdonságai
- 2. A közös közlekedési politika céljai
- 3. A közlekedési politika történeti áttekintése
- 4. Elsődleges jogalapok
- 5. A közös közlekedési politika szabályozása
- 5.1. Közúti fuvarozás
- 5.2. Vasúti fuvarozás
- 5.3. Belvízi hajózás
- 5.4. Tengerhajózás
- 5.5. Légi közlekedés
- 5.5.1. Az első légiközlekedés-politikai csomag
- 5.5.2. A második légiközlekedés-politikai csomag
- 5.5.3. A harmadik légiközlekedés-politikai csomag
- 5.5.4. A légi közlekedési szabályozás átdolgozása és egységesítése
- 5.5.5. A légi közlekedési kiegészítő intézkedései, résidő-szabályozás, utasjogok, biztonság, környezetvédelem
- 5.5.6. Az egységes európai légtér
- 5.5.1. Az első légiközlekedés-politikai csomag
- 5.6. Infrastruktúra
- 6. A szabályozás áttekintése
- 7. A közlekedési politika jövőjéről
- 8. Ismétlő kérdések
- 9. Website-ok
- 1. A közös közlekedési politika jelentősége, a közlekedési szektor tulajdonságai
- 16. fejezet: Környezetvédelmi politika
- 1. A környezetvédelmi politika rövid leírása és jelentősége
- 2. Az Európai Unió környezetpolitikájának áttekintése
- 3. A környezetvédelmi politika céljai
- 4. Az EU környezeti politikájának jogalapjai
- 5. A jogalkotók és egyéb szereplők
- 6. A legfontosabb jogi aktusok és dokumentumok
- 7. Az egyes szabályozási területek áttekintése
- 7.1. Általános vagy horizontális rendelkezések
- 7.1.1. Környezeti hatásvizsgálat
- 7.1.2. A stratégiai hatásvizsgálat
- 7.1.3. Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (ipari kibocsátások)
- 7.1.4. Az információhoz való hozzájutás
- 7.1.5. A „környezetbarát” termékjelzés
- 7.1.6. EMAS – környezeti menedzsment és auditálási rendszerek
- 7.1.7. Felelősségi szabályok
- 7.1.8. Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz
- 7.1.1. Környezeti hatásvizsgálat
- 7.2. Természetvédelem
- 7.3. Vízvédelem
- 7.4. Levegőszennyezés
- 7.5. Zajártalom
- 7.6. Vegyi anyagok, biotechnológia
- 7.7. Ipari kockázatok
- 7.8. Hulladék
- 7.1. Általános vagy horizontális rendelkezések
- 8. Ismétlő kérdések
- 9. Website-ok
- 1. A környezetvédelmi politika rövid leírása és jelentősége
- 17. fejezet: Elektronikus hírközlési politika
- 1. Áttekintő
- 2. Az elektronikus hírközlési politika célja
- 3. Az elektronikus hírközlési politika rövid történeti áttekintése
- 4. A szabályozás jogalapja és eszközei, jogalkotók
- 5. A politika keretében kibocsátható/kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 6. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
- 6.1. A 2002-es irányelv csomag és 2009-es felülvizsgálata
- 6.2. A távközlési, elektronikus hírközlési szabályozás alapfogalmai
- 6.3. A Szabályozási Keretrendszer elvei
- 6.3.1. Egységes, technológiasemleges szabályozás
- 6.3.2. Ex ante versenyjogi szabályozás
- 6.3.3. Piacszabályozás
- 6.3.4. Együttműködés a Bizottság, a BEREC és a nemzeti szabályozó hatóságok között
- 6.3.5. Fogyasztóvédelem és adatvédelem az elektronikus hírközlés terén
- 6.3.6. Egyetemes szolgáltatás, „Szélessáv Mindenkinek”, Frekvenciagazdálkodás
- 6.3.1. Egységes, technológiasemleges szabályozás
- 6.1. A 2002-es irányelv csomag és 2009-es felülvizsgálata
- 7. Az előkészületben lévő, várható szabályozás
- 8. Összefoglaló kérdések
- 9. Honlapok
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. Áttekintő
- 18. fejezet: Kulturális politika
- 1. Áttekintés
- 2. A kulturális politika kialakulása
- 3. Az Európai Unió hatásköre és jogalap a kulturális politika területén
- 4. A kulturális politika megvalósításának eszközei
- 5. A Tanács Európai Kulturális Munkaterve (2011–2014)
- 6. A kulturális politikát érintő egyéb uniós jogszabályok és politikák
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Ajánlott irodalom / Website-ok további olvasásra
- 1. Áttekintés
- 19. fejezet: Audiovizuális politika
- 1. Az audiovizuális politika jelentősége
- 2. Az audiovizuális politika háttere, célkitűzései
- 3. Az audiovizuális politika történeti áttekintése
- 4. Az audiovizuális politika jogalapja
- 5. Az uniós szintű audiovizuális szabályozás
- 5.1. Az Európai Bíróság esetjoga
- 5.2. Audiovizuális médiaszabályozás
- 5.3. Az audiovizuális ágazat uniós támogatása
- 5.4. Az audiovizuális ágazat kulturális, társadalmi és demokratikus szerepével kapcsolatos kezdeményezések
- 5.5. Az audiovizuális piac feltételrendszerének egységesítése: szellemi tulajdonjogi szabályok
- 5.6. Az audiovizuális piac működésére vonatkozó verseny- és állami támogatási szabályok
- 5.7. Nemzetközi együttműködés az audiovizuális ágazat területén
- 5.1. Az Európai Bíróság esetjoga
- 6. A várható szabályozás
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az audiovizuális politika jelentősége
- 20. fejezet: Szakképzési politika
- 1. A szakképzési politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A szakképzési politika céljai
- 3. A szakképzési politika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók és egyéb szereplők
- 6. A szakképzési politika keretében kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 7. A szabályozás áttekintő ismertetése
- 8. A szakképzés hazai jogi szabályozása
- 9. Ismétlő kérdések
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. A szakképzési politika rövid leírása, jelentősége
- 21. fejezet: Energiapolitika
- 14. fejezet: Közös agrárpolitika
- Tárgymutató
- Jogesetmutató
- Jogforrások listája
- Általános áttekintés
- Közös kereskedelempolitika
- Vámpolitika
- Versenypolitika
- Állami támogatási politika
- A közvállalkozásokra vonatkozó politika
- Közbeszerzési politika
- Regionális politika
- Szociálpolitika és foglalkoztatás
- Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
- Adópolitika
- Fogyasztóvédelmi politika
- Közös kül-, biztonság- és védelempolitika
- A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
- Közös agrárpolitika
- Közlekedési politika
- Környezetvédelmi politika
- Elektronikus hírközlési politika
- Kulturális politika
- Audiovizuális politika
- Szakképzési politika
- Energiapolitika
- Általános áttekintés
- Bibliográfia
- Általános áttekintés
- Közös kereskedelempolitika
- Vámpolitika
- Versenypolitika
- Állami támogatási politika
- A közvállalkozásokra vonatkozó politika
- Közbeszerzési politika
- Regionális politika
- Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
- Adópolitika
- Fogyasztóvédelmi politika
- Közös kül-, biztonság- és védelempolitika (CFSP)
- A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
- Közös agrárpolitika
- Közlekedési politika
- Környezetvédelmi politika
- Elektronikus hírközlési politika
- Kulturális politika
- Audiovizuális politika
- Szakképzési politika
- Energiapolitika
- Általános áttekintés
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 615 2
2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hónapig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd. Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Kötetünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szerzőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is. A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja. A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
