Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

• Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban
• Impresszum
• Bevezető – sorozatok és fennsíkok
• chevron_rightDeleuze Proustjai: Deleuze jelfelfogásáról
  • Előzmények
  • A három Proust
  • chevron_rightMarcel Proust és a jelek (1964)
    • Jelek és idők rendszere
    • Akaratlan emlékezet, tiszta múlt, különbség, lényeg
    • Deleuze és a jel
    • Rések az egészen – heterogén elemek
  • Két Proust között
  • Proust és a jelek (1970)
  • Az őrület jelenléte és funkciója – Proust és a jelek (1976)
• Kiš-képek
• chevron_rightSzökésvonalon a klinikai kritika felé
  • Rizóma
  • Rizóma, kép, agy
  • Élet és irodalom
• chevron_rightKimerülés és performativitás: Deleuze, Guattari és a kollektív elrendeződés alakzatai
  • A performativitás régi-új kontextusairól
  • Deleuze, Guattari és a pragmatista fordulat
  • A művészet, a filozófia és a tudomány klinikai kritikája
  • A kimerülés performativitása – Deleuze Beckett-olvasatáról
• chevron_rightBarthes intermezzója Deleuze-zel
  • Szövegkijáratok
  • Hangzás és hallgatás
  • Intermezzo – egy fogalom közös nevezői
• Figyelemeink margójára: figyelemökológiai bevezetés
• chevron_rightA franciaországi kognitív kutatásokról az irodalom és a művészetek összefüggésében
  • A CRAL törekvéseiről
  • A fikciókutatás kezdetei
  • chevron_rightFikciós diszpozitíva
    • Játékos tettetés
    • Mimetikus belemerülés
    • Az analogikus modellálás, referencialitás
    • Schaeffer „ökológiai” szemléletéről
  • chevron_rightPosztklasszikus narratológiák
    • Elbeszélés és kognitivitás
• chevron_rightA kortárs francia irodalom topográfiai vázlata
  • Fogalmi tisztázás
  • chevron_rightTendenciák
    • A történelem fikcionalizálása – történelmi regény, életrajzi regény
    • Városi regény
    • Polár
    • Az Én írásai: önéletrajz és önfikció
    • Az irodalom emlékezete: műfajok, stílusok és az irodalomtörténet újrahasznosítása
• chevron_rightA hely, amit Annie Ernaux elfoglal
  • Az Ernaux-pozitúra
  • Alakulástörténet
  • Szégyen és filiáció
  • Szociológiai látásmód
  • Ön-társadalmi-életírás
  • Emancipáció és intimitás
  • Dinamikus emlékezet
  • „Megmenteni valamit az időből, amelyben már soha nem leszünk”
• chevron_rightNomád paradigma? Deleuze és Guattari az irodalom pragmatikai – ökológiai – sodrában
  • Az ökológiai gondolat kontextusához
  • chevron_rightAz irodalom mint a nomád paradigma kihordója: metastabilitás és minor események
    • Tropizmusok
    • Túlhűlés
    • Infinitezimális
• chevron_rightGeofilozófiai artikulációk: Tolnai Ottó művészetének francia kötődései
  • Az irodalmi tér – kitérő riturnáliák
  • Rizómahatár: konceptum (fogalom), affektum, perceptum
  • Reterritorializálások a határon
  • Deterritorializálás, kivonás, dadogás
  • Festészeti tény – káosz és figura
  • Mi történt? Mi történik? – leendés, paródia, klinikai kritika
• chevron_rightTechnikai gépek és tárgyak Toussaint-nél Simondon, Guattari és Vial technikafilozófiai kontextusában
  • Bevezető – a technikai tárgytól a digitális ontofániáig
  • Toussaint és a technicitás
  • Simondon technikai tárgyai
  • A toussaint-i fényképezőgép
  • A La Clé USB informatikai gépei
  • Konklúzió gyanánt: a gépies Toussaint
• chevron_rightTéri gondolkodás Marie Darrieussecq prózájában
  • Ismeretelmélet és esztétika
  • Az Ország po-etikája
  • A hullám és fantomszörföse
• chevron_rightNarratív ökozófia Darrieussecq szerint – Előhang Nicolas Guiraud Anthropocène című fotóalbumához
  • Ökozofikus megközelítés
  • A fotóalbumról
• chevron_rightÖkoton és szószólás: Empatikus ellenállási formák Marie Darrieussecqnél és Krasznahorkai Lászlónál
  • Az ökoton konceptuális feltérképezése: elrendeződés és szószólás
  • Darrieussecq és Krasznahorkai
  • Az utópiától az ellenállásig
  • Darrieussecq és az ő „állatkertje”
  • Rose Goyenetche: egy anya fonákja
  • A mondat funkciója Krasznahorkainál: a lélegzetvétel politikája
  • Extremadura: a „világon kívüliség” utópiája?
  • Ökoton, beavató utazás, empatikus olvasás
• Bibliográfia
• A fejezetek alapjául szolgáló tanulmányok eredeti megjelenése

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

DOI: 10.1556/9789634549772

Sorozat: Impulsio

ISSN: 3004-1333

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//