A munkajog kárfelelősségi rendszere bár alapjaiban a polgári jog kárfelelősségi szabályaiból táplálkozik, számos ponton specialitásokkal rendelkezik. Ennek elsődleges oka, hogy bár a munkajog a magánjog körébe tartozó jogág, azonban a felek mellérendelt pozíciója, amely a polgári jog főszabály a munkajogi szerződéses jogviszony ellenére megbomlik, egyenlőtlenséget keletkeztetve a munkavállaló és a munkáltató között. A munkajogi kárfelelősség alapeleme és funkciója attól függően változik, hogy a felelősség feltételeit a munkáltató vagy a munkavállaló oldaláról vizsgáljuk-e. A munkavállaló kárfelelősségének szabályai alapvetően a prevencióra, a károkozó magatartás megelőzésére koncentrálnak. A munkavállalói felelősség lényege, hogy a munkavállalót visszatartsák a munkáltatónak kárt okozó magatartás kifejtésétől. Ebből következően a kárkötelem elemei közül hangsúlyos szerepet kap a felróhatóság. Kivételes eset ehhez képest, amikor az Mt. a reparációt, helyreállítást helyezi előtérbe, és a munkavállaló felróhatóságára tekintet nélküli felelősséget ír elő (leltárfelelősség, őrzési felelősség). Ezekben az esetekben a prevenció háttérbe szorul, hiszen a munkavállaló speciális feladatot vállal, a munkáltató vagyontárgyainak megőrzését, kezelését. A munkáltató kárfelelősségének szabályai a munkavállaló felelősségtől eltérően alapvetően objektív felelősséget keletkeztetnek, a munkavállalót ért károsodás reparációját emelve elsődleges szemponttá. A munkáltató magatartása továbbá annak felróhatóságától függetlenül – azaz vétlenség esetén – a munkavállaló felelősségének mérséklésére vezethet. Ez a vétlen közrehatás a károsult oldalán kívül marad az értékelési szempontok körén a polgári jogi felelősség vizsgálata során, hiszen kármegosztásra csak a károsult felróható közrehatása esetében van lehetőség. A munkajog szinallagmatikus kötelmi helyzetet megbontó jellege azonban azt indokolja, hogy még a „vétlen” munkáltatói közrehatás is pozitív módon, felelősségcsökkentő tényezőként kerüljön értékelésre a munkavállaló oldalán. A munkavállaló felelősségét tovább enyhítő elem, hogy a polgári jog főszabályával ellentétben még a felelősség feltételeinek fennállása esetében sem kerül mindig sor a teljes kár megtérítésére. Bizonyos kárelemek figyelmen kívül maradnak a kártérítés összegének kalkulálása során és a kártérítés mértékét is limitálja az Mt.