Cserny Ákos

A miniszteri felelősség


A felelősség gyakorlata napjainkban

A polgári alkotmányfejlődés folyamatában a kormány és a kormány tagjai politikai felelősségének területén is megfigyelhető az a tendencia, amely a kormányzati tevékenységét érintő felelősségi szabályozással kapcsolatban általánosan érvényesül, azaz a felelősségi szabályok minimalizálása. A felelősség politikai viszonylatában a jogkövetkezmények elkerülésére a felelősség „porlasztása” bizonyult a legalkalmasabbnak, melynek első lépéseként már a 19. századtól a kormány és a parlament megbízatási idejét egymáshoz kötötték. Ezt követően, az elmúlt század második felétől sorra születtek meg a kormányok kollektív felelősségét kimondó, bizalmatlansági indítványokat előíró alkotmány-, és törvényhelyek, amelyek szerint a felelősség egyetemleges, azaz a miniszterelnök bukása az egész kormány lemondásával jár, és együttes, amelyből következően – politikai értelemben – minden tag felel társai működéséért. A politikai felelősség érvényesítése során ettől kezdve már nem annyira a miniszter, mint inkább a kormány, mint egész áll szemben a parlamenttel. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az említett szabályok többször konstruktív indítványként realizálódtak – amely tehát a felelősségre vonás minimalizálásával a legnagyobb autonómiát biztosítja a kormánynak a parlamenttel szemben –, továbbá azt, miszerint Európa több országában a miniszter alkotmány-, és törvénysértésekért fennálló speciális alkotmányos jogi felelőssége egyáltalán nem érvényesül, akkor e folyamatot egyértelműen a kormányzati felelősség gyengüléseként értékelhetjük. És még inkább így van ez, ha az előbbi tendenciát a végrehajtó hatalom súlyának 20. századi növekedésével összefüggésben vizsgáljuk.

A miniszteri felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2011

ISBN: 978 963 295 868 2

A közhatalom alkotmányjogi felelősségének legjelentősebb eleme a miniszteri felelősség alkotmányos intézménye. A történelemben először ugyanis e jogintézmény került a felelős közhatalom megteremtését szolgáló közjogi gondolkodás előterébe. Alkotmányjogi szempontból – főleg a parlamentáris rendszerekben – azóta is ez a közhatalom felelősségének meghatározó jellegű intézménye, annál is inkább, mert az alkotmányfejlődés során mindenütt inspirálóan hatott és hat ma is a közhatalom felelősségi rendszerének – az alkotmányos állam követelményének megfelelő – mind átfogóbb kiépítésére. A könyv ezt tartja szem előtt, amikor elsődleges figyelmet szentel a miniszteri felelősség összetevőinek, kialakulásának, fejlődésének, érvényesítési eszközeinek, módjainak feltérképezésére. Mindezek mellett nem mulasztja el azoknak a szélesebb körű garanciákat biztosító felelősségi formák kiépítésének felvillantását sem, amelyek napjainkra már az alkotmányos állam felelősségi rendszerének szerves részét alkotják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cserny-a-miniszteri-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave