Cserny Ákos

A miniszteri felelősség

A vád és a bíráskodás szerve

A miniszteri felelősséget tárgyaló első, 1848. évi magyarországi szabályozás rendelkezett az eljárás legfontosabb kérdéseiről is. A vád alá helyezésről a Képviselőház a képviselők szavazatainak többségével döntött (33. §), a vádat pedig az általa kiküldött vádbiztosok képviselték. Az ítélkező fórum a parlamenti Felsőház tagjaiból álló 12 tagú bíróság volt (34. §), amely úgy jött létre, hogy a Felsőház saját soraiból titkos szavazással megválasztott 36 tag közül 12 főt a vádbiztosok, 12 főt pedig a vád alá helyezett miniszter utasíthatott vissza.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2011

ISBN: 978 963 295 868 2

Jogtudomány

A közhatalom alkotmányjogi felelősségének legjelentősebb eleme a miniszteri felelősség alkotmányos intézménye. A történelemben először ugyanis e jogintézmény került a felelős közhatalom megteremtését szolgáló közjogi gondolkodás előterébe. Alkotmányjogi szempontból – főleg a parlamentáris rendszerekben – azóta is ez a közhatalom felelősségének meghatározó jellegű intézménye, annál is inkább, mert az alkotmányfejlődés során mindenütt inspirálóan hatott és hat ma is a közhatalom felelősségi rendszerének – az alkotmányos állam követelményének megfelelő – mind átfogóbb kiépítésére. A könyv ezt tartja szem előtt, amikor elsődleges figyelmet szentel a miniszteri felelősség összetevőinek, kialakulásának, fejlődésének, érvényesítési eszközeinek, módjainak feltérképezésére. Mindezek mellett nem mulasztja el azoknak a szélesebb körű garanciákat biztosító felelősségi formák kiépítésének felvillantását sem, amelyek napjainkra már az alkotmányos állam felelősségi rendszerének szerves részét alkotják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cserny-a-miniszteri-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero