a) A feudális tanácsosi felelősségi rendszer a felelősség két fő formáját ismerte, természetesen nem annak a napjainkban használatos jelentéstartalma szerint. A jogtörténeti dokumentumok alapján belátható, hogy a kezdeti időszakban a jogi felelősség általában alkotmány-, és törvénysértések vonatkozásában érvényesült, s szinte kivétel nélkül csupán az érintett személyek tevékenységgel történő cselekményeire korlátozódott, míg a politikai jellegű felelősség az ún. kárt okozó tanács esetében jöhetett szóba. A két forma sem a szabályozás, sem az eljárás szintjén nem különült el egymástól, kezdetben az uralkodó, majd az uralkodó és a parlament együttesen, végül kizárólag a parlamentek voltak jogosultak a vádemelésre és a büntetés kiszabására. A jogkövetkezmények is többnyire azonosak voltak, melyek az esetek döntő többségében hivatalvesztést, ritkábban fő-, vagyon-, vagy jószágvesztést jelentettek. Így a polgári átalakulást megelőzően a felelősségi formák kezdeti megjelenésének lehetünk tanúi, anélkül azonban, hogy azok mind a rendelkezések, mind az eljárás, mind pedig a kiszabott büntetés szintjén differenciáltan kerültek volna meghatározásra.