3.2.2. A használattal nem összefüggő értékösszetevők

• A választási lehetőség értéke
  Sajátos összetevője a természeti erőforrásoknak a „választási lehetőség értéke”. Ez az érték azt a lehetőséget jelenti, hogy valaki, aki jelenleg nem fogyasztója a természeti tőke szolgáltatásainak, a jövőben az lehet. A választási lehetőség a „fenntarthatóság” fontos szempontja. A jelenlegi generációk és a jövő generációi az adott természeti értéket – legalább olyan minőségben, mint a mai használók – választani tudják. A Tisza esetében például ez azt jelenti, hogy a folyó a jövőben is élő vízfolyás legyen és ne szennyezett, halott kanális, és ha valaki élvezni akarja teljes természeti gazdagságában, úgy megtehesse azt. Ez az értékösszetevő közös halmaza a személyes használattal összefüggő és a használattal nem összefüggő értéknek. Ez azért van, mert a választási lehetőség értékében egyszerre van benne a választás (a használat) és a nem választás (a nem használat) is. (Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a választási lehetőség, mint természeti tőke összetevő egyes elemzésekben leszűkítve, mint a jelen generáció választási esélye szerepel. Ezt azonban a tőkefunkció túlzott leszűkítésének tartom és célszerűtlennek látom a generációs kiterjesztést együtt kezelni a „hagyomány vagy örökölhetőség” értékösszetevővel.)
   
• Hagyomány vagy örökölhetőség érték
  Az értékelési szempontok között a használattal nem összefüggő értékösszetevő a hagyomány vagy örökölhetőség, mint érték.
  Ez azt jelenti, hogy például a természeti folyamatok és az azokhoz kötődő sajátos emberi-társadalmi cselekvések sajátos rendszerben összefonódnak és nemzedékről nemzedékre öröklődnek (így pl. az az életmód, amely a Tiszához kötődik, a hagyományok, a legendák, a mesék és a nóták, egyáltalán az az érzés, amely a Tiszát a nemzet folyójává teszi.) A hagyomány és a történelmi értékek megőrzése fontos feltétele a fenntarthatósági követelményeknek. A fenntartható fejlődés szigorú értelmezéséhez hozzátartozik a természeti tőkéből fakadó társadalmi létformák továbbadása is az eljövendő nemzedékeknek. Ez a megállapítás nem valami múltba néző nosztalgiázást jelent, hanem nagyon is racionális jövőbe tekintést. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy technológiai fejlődési út, amely korábban egyedüli fenntarthatónak tűnt, mára nagyon is beszűkült. Gondoljunk csak a vegyszereken és gépi kultúrán alapuló mezőgazdaságra, amely a jövőben komoly korlátokba ütközik. A fenntartható agrárium fontos elemévé lesz ugyanakkor a természetbarát gazdálkodás (ld. pl. Tisza-völgy az árapasztó tározókkal kiegészülve), amely újra igényt tart a hagyományos munkakultúrákra.
  A hagyomány és örökölhetőség, mint érték igen sérülékeny értékösszetevő, hiszen egy-egy jelentős szennyezést talán évek, évtizedek alatt kihever a folyó és meggyógyul, de ha nem biztosított a hagyomány átadásának a generációs folyamata, a lánc megszakad, a hagyomány örökre elhal. A hagyomány vagy örökölhetőség értékrészt nevezik történelmi értéknek is. Az előbbiekben a természettel harmóniában lévő termelés feltételeként létező munkakultúráról volt szó.
  Legalább ennyire fontos a mindennapok kultúrája, az öltözködés, az ételek, az ünnepek megtervezésének módja. Ezek elvesztésével a vidék egyszínű, sivár lesz, és nem lehet például ráépíteni a falusi turizmussal.
   
• Létezési érték
  A személy érintettségét tekintve a napi (gazdasági) használattól a legtávolabb esik a „létezési érték”. Ez az értékrész azt jelenti, hogy a természetnek önmagában van értéke. Napjainkban, és lehet, hogy még nagyon sokáig a természetnek ez a része semmiféle gazdasági értékkel nem bír. Emellett könnyen lehet, hogy a jövő generációinak óriási jóléti, esetleg gazdasági értéket is képvisel. Példaként említve egy-egy faj génjeiben elrejtett és jövőben „kiolvasható” információk a gyógyításban komoly értéket jelenthetnek. Mivel azonban az információ nem ismerése jelenleg nem jelent gazdasági értéket, esetleg igen csekély rövidtávú egyéni haszonért feláldozásra kerül a természeti érték. (Számos példa van már napjainkban is arra, hogy korábban teljesen „haszontalan” növények, állatok olyan információkat szolgáltattak például a szerves vegyészetnek, gyógyszeriparnak, amelynek birtokában a kutatók-fejlesztők az emberi egészséget szolgáló gyógyszereket állítottak elő, és ezek ma már igen profitábilis piaci termékek.)
  Itt a leggyengébb a személy érintettsége. A fajok nagy részét ma még nem ismeri a tudomány. Amennyiben azonban ellesi titkát (pl. gyógyszer felfedezés) a személy érintettsége igen intenzíven és gazdaságilag közvetlenül gyümölcsöző lehet. Fontos kérdés, hogy a természeti erőforrások hasznai milyen szinten jelentkeznek (helyi, nemzeti, globális). A 3.2. ábra az e kérdésre adott választ szemlélteti sematikusan.

 

search

3.2. ábra. A természeti erőforrások hasznainak megjelenése helyi, nemzeti és globális szinten

Forrás: Dixon és Pagiola 2001. 46. o.

Tartalomjegyzék

• FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS
• Impresszum
• Bevezető gondolatok
• chevron_right1. A fenntartható fejlődés mint a természet, társadalom, gazdaság komplex rendszere
  • 1.1. A fenntartható fejlődés fogalma
  • 1.2. A fenntartható fejlődés értelmezései
  • 1.3. Az erőforráskorlátok, a gazdaság nyitott láncai
  • chevron_right1.4. Fenntartható fejlődés – gazdasági növekedés
    • 1.4.1. A növekedés és a fejlődés konfliktusa
    • 1.4.2. A gazdaság növekedési kényszere
    • 1.4.3. A fenntartható fejlődés és a növekedés viszonya
  • 1.5. A fenntarthatóság etikai kérdései
  • 1.6. A fenntarthatóság szintjei
• chevron_right2. Átmenet a fenntarthatósághoz
  • chevron_right2.1. A fenntarthatóság felé tett lépések
    • 2.1.1. A termelési lehetőségek környezeti hatásai
  • chevron_right2.2. A fenntarthatóság 6 lépése a fenntartható gazdálkodás felé
    • 2.2.1. Az inputok. Az anyag, energia és élőmunka (1. lépés)
    • 2.2.2. A gazdálkodás fenntartható menedzselése (2. lépés)
    • 2.2.3. A fenntartható fogyasztás (3. lépés)
    • 2.2.4. Az újrahasználat (4. lépés)
    • 2.2.5. Az újrafeldolgozás (5. lépés)
    • 2.2.6. A hulladékok semlegesítése (6. lépés)
  • 2.3. Lehetséges növekedési modellek (a folyamatos növekedéstől a túllövésig)
• chevron_right3. A környezet gazdasági értékelése
  • chevron_right3.1. A természeti tőke mérésének sajátosságai
    • 3.1.1. Szabad javak, közjavak
    • 3.1.2. Externális hatások
    • 3.1.3. Diszkontálási sajátosságok
  • chevron_right3.2. A természeti tőke teljes gazdasági értéke
    • 3.2.1. A személyes használattal összefüggő értékösszetevők
    • 3.2.2. A használattal nem összefüggő értékösszetevők
  • chevron_right3.3. Környezetértékelési módszerek
    • 3.3.1. Költségeken alapuló közgazdasági értékelési módszerek
    • 3.3.2. Kinyilvánított preferenciák alapján történő értékelés
  • chevron_right3.4. Feltárt preferenciákon alapuló közgazdasági értékelési módszerek
    • 3.4.1. A feltételes értékelés módszere
  • 3.5. Haszonátviteli módszer (Benefit Transzfer)
  • 3.6. A PSR-modell
  • 3.7. A DPSIR-modell
  • chevron_right3.8. Költség-haszon elemzés (CBA), költség-hatékonyság elemzés (CEA)
    • 3.8.1. A környezeti károk számítása
    • 3.8.2. Költség-haszon, költséghatékonyság elemzés
• chevron_right4. A fenntarhatóság indikátorai
  • chevron_right4.1. Mit mérünk és hogyan?
    • 4.1.1. A jó GDP és a rossz GDP („királis jelleg”)
    • 4.1.2. Közjó vagy közrossz
  • chevron_right4.2. A fenntartható fejlődés indikátorai
    • 4.2.1. Nettó Gazdasági Jólét Index (NEW)
    • 4.2.2. Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (ISEW)
    • 4.2.3. Valódi Fejlődés Indikátor (GPI)
    • 4.2.4. Magyar GPI-számítások
  • chevron_right4.3. Ökológiai lábnyom (Öl)
    • 4.3.1. Vízlábnyom, virtuális víz
    • 4.3.2. Karbonlábnyom
  • 4.4. A humán fejlődés mutatója (HDI)
  • chevron_right4.5. Komplex környezeti indikátor (ECO-21)
    • 4.5.1. Az ECO-21 indikátor indokoltsága és alkalmazásának lehetőségei
• chevron_right5. A fenntarthatóság és a társadalmi költségek (externáliák)
  • chevron_right5.1. A külső gazdasági hatások (externáliák) fogalma és jellemzői
    • 5.1.1. A külső gazdasági hatások típusai
    • 5.1.2. Az externáliák gazdaságilag optimális nagysága
    • 5.1.3. Környezetszennyezés saját károkozással
    • 5.1.4. Példa a nem fenntartható technológiák környezetgazdaságtani elemzésére
  • chevron_right5.2. A környezetszabályozás szükségessége és ennek megjelenése a közgazdasági elméletekben
    • 5.2.1. A pigoui adó (negatív externáliák)
    • 5.2.2. Pigoui támogatás (pozitív externáliák)
  • chevron_right5.3. Állami környezetvédelmi szabályozási módok (szennyezéselhárítással)
    • 5.3.1. Közvetlen szabályozás, normák
    • 5.3.2. Piaci eszközök (adók) alkalmazása
  • chevron_right5.4. A magánmegoldások (Coase-tétel)
    • 5.4.1. Tranzakciós költségek, és Coase szerinti megoldás
    • 5.4.2. A Coase-tétel kritikái
• chevron_right6. A fenntarthatóság térségi összefüggései
  • chevron_right6.1. A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban
    • 6.1.1. Épített környezet – fenntarthatóság
    • 6.1.2. A vidék speciális helyzete
  • 6.2. A fenntarthatóság lokális programjának (Local Agenda 21) lényege, jelentősége
  • chevron_right6.3. A fenntarthatóság lokális programjának főbb lépései (LA-21)
    • 6.3.1. A fenntarthatóság helyi elvei, partnerségi kapcsolatok (1. programlépés)
    • 6.3.2. Közösségközpontú problémaelemzés (2. programlépés)
    • 6.3.3. Stratégiai akciótervezés (3. programlépés)
    • 6.3.4. Megvalósítás és monitoring (4. programlépés)
    • 6.3.5. Értékelés és visszacsatolás (5. programlépés)
  • 6.4. Indikátorok a fenntartható fejlődés lokális programjaiban
  • 6.5. A Local Agenda 21 feladatai és tapasztalatai az Európai Unióban és Magyarországon
  • 6.6. Fenntarthatóság és regionális konvergencia
  • chevron_right6.7. Az európai közigazgatási rendszerek és a fenntarthatóság
    • 6.7.1. A szubszidiaritás elvének érvényesülése és sérülése
    • 6.7.2. Európai trendek a közigazgatási rendszerek átalakításában
• chevron_right7. A fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó gyakorlat esetei
  • chevron_right7.1. A fenntartható átmenet megalapozása (a technológiai előtekintési program, TEP)
    • 7.1.1. A TEP nemzeti jövőképe
    • 7.1.2. Stratégiai ajánlások
    • 7.1.3. Jövőképek a természeti és az épített környezet megóvására és fejlesztésére
  • chevron_right7.2. A klímaváltozás fenntarthatósági összefüggései
    • 7.2.1. Változás
    • 7.2.2. Hatás
    • 7.2.3. Válasz
    • 7.2.4. Az üvegházgáz-csökkentés és az alkalmazkodás várható hatása a gazdasági növekedésre, az egyensúlyra és a foglalkoztatásra
  • chevron_right7.3. Fenntarthatósági szempontok megjelenése a területfejlesztésben
    • 7.3.1. Fenntarthatóság a területfejlesztésben
    • 7.3.2. A térségi fenntarthatóság vizsgálatának szempontrendszere
    • 7.3.3. A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció a fenntarthatóság szempontjából
• Zárszó
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2013

ISBN: 978 963 295 820 0

A könyv a fenntartható fejlődés elméleti kérdéseit és gyakorlati megvalósíthatósági rendszerét vizsgálja egy közgazdász nézőpontjából. Arra a kérdésre keres választ, hogy több mint egy negyedszázaddal a fenntartható fejlődés elvének megjelenése után ez a szép és humánus elv vajon egy egyre inkább feledhető teória vagy a gazdasági gyakorlatban is megvalósítható és tartósan megvalósuló rendszer lesz-e.

A könyv mind a hét fejezete erre a kérdésre keresi a választ. Elemzi a fenntartható fejlődést, mint a természet, társadalom, gazdaság komplex rendszerét. Az átmenet a fenntarthatósághoz fejezeten belül a könyv egyik legérdekesebb és legértékesebb részét a fenntartható gazdálkodás hat lépésben történő elemzése adja. A megalapozott döntésekben ismernünk kell a környezet gazdasági értékelési módjait és a fenntarthatósági indikátorokat, továbbá a társadalmi költségeket. Noha a fenntarthatóság hosszú távú és globális kérdés, a térségi összefüggések megértése nélkül megvalósíthatatlan. Ezért írja le a könyv egy fejezet erejéig a térségi feladatokat.

A könyv három olyan a fenntartható gazdálkodást segítő gyakorlati program leírásával és elemzésével zárul, amelyek elkészítésében a szerző is tevőlegesen részt vett.

A könyvet a téma kutatóinak, a felsőfokú oktatásban résztvevőknek, az államigazgatás és az önkormányzatok, valamint az üzleti szféra képviselőinek ajánljuk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szlavik-fenntarthato-gazdalkodas//