Az amerikai autóiparból kinövő, a II. világháborút követő években Japánban átvett és továbbfejlesztett vállalatirányítási módszertan vagy másképpen eszközrendszer jelentése és tartalma az évek során nagymértékben változott. A kezdetben „Total Plant Management”, azaz „Teljes Körű Gyárigazgatás” a japán kultúrára jellemző elemmel bővülve egyre többször került többek között a „Total Member Participation”, azaz a munkavállalók tejes bevonása értelemben is alkalmazásra. A fogalom a későbbiekben „Total Preventive Maintenance” vagy „Total Preventive Manufacturing” („Teljes Megelőző Karbantartás” vagy „Teljes Megelőző Gyártás”), később „Total Productive Maintenance/Manufacturing” („Teljes Hatékony Karbantartás/Gyártás” vagy „Teljes Termelékenységközpontú Karbantartás/Gyártás”) jelentést kapott. A mai modern megközelítésben a TPM rövidítést leginkább a „Total Productive Management” („Teljes Hatékony Menedzsment”) értelemben használják. Ebben a legutóbbi fogalomhasználatban gyakorlatilag egyesül a TPM fejlődése során használt összes értelmezési mód és keret, beleértve az ezek mögött meghúzódó tartalmi elemek vállalatirányításban történő alkalmazásának megvalósulását is. E helyütt nem tisztünk a TPM pontos fejlődési ívének és stációinak részletes leírása. A TPM tevékenység és auditálási gyakorlat azonban mégis szolgálhat számunkra némi tanulsággal egy új típusú audit – jelen esetben az LCA – megalkotásának hátterében szerepet játszó gondolkodásmód vagy az audit megközelítésének legmegfelelőbb szempontjai kiválasztása tekintetében. A gyártó vállalatok működését segíteni hivatott vállalatirányítási módszer vagy eszközrendszer elnevezésének rövidítése mögött megbúvó jelentéstartalom rendkívül kifejező módon utal a kezdetben szakmai alapú (a karbantartási vagy termelési tevékenységet irányító és ellenőrző) rendszer gyökeres átalakulására egy, a jellegét tekintve menedzsmentelvű megközelítést alkalmazó, a vállalati működés nagyobb területét lefedő rendszerré, mely a klasszikus szakmai elemek mellett – szinte évről évre – egyre több globális vállalatirányítási elemet is tartalmaz. Nem elhanyagolható a TPM a munkavállalók bevonásának a vállalatirányítást alapjaiban meghatározó és megváltoztató elképzelése sem, mely – az e módszertant alkalmazó vállalatok tekintetében – a menedzsment fejlődésén túl a HRM fejlődésére is jelentős befolyást gyakorolt.