Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A kereskedelem mint politikai szankciók eszköze

A közös kereskedelempolitika külső funkcióihoz tartozik bizonyos büntető, megtorló jellegű kereskedelmi intézkedések alkalmazása is. Az ilyen intézkedések eredendően a Közösség kereskedelmi és egyéb gazdasági érdekeinek védelmét szolgálták. Például kívülálló országok exporttámogatása vagy dömpingmódszerek használata megzavarhatja a Közösség belső piacát, és szükségessé teheti kiegyenlítő vámok vagy mennyiségi korlátozások átmeneti bevezetését. Az Európai Közösség kereskedelmi szabályozása nagymértékben támaszkodott az 1947-ben életre hívott világkereskedelmi szervezet, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szabályaira, sok tekintetben annak részletesebben kibontott, a fejlett nyugat-európai gazdaságokra alkalmazott változatának volt tekinthető. A GATT eleve lehetőséget adott válaszintézkedések foganatosítására akkor, ha egy másik ország a GATT XIX. cikke szerinti védő záradék alkalmazásához folyamodott. Ilyenkor mód nyílt lényegében azonos kereskedelmi hatású lépések megtételére, elsősorban a GATT keretében nyújtott koncessziók visszavonása révén, ami a gyakorlatban átmeneti vámemelést jelentett. Kiegyenlítő vámok kivetése vagy vámkoncessziók visszavonása, kivételes esetekben pedig az import mennyiségi korlátozása a vámunió normális működéséhez tartozik. Mindez a közös kereskedelempolitikáról rendelkező RSz. 113. cikke szerint a közös kereskedelempolitika feladatkörébe tartozott. Az Európai Bizottság azonban politikai dimenziót is igyekezett adni a közös kereskedelempolitika végrehajtásának, például arra is vállalkozott, hogy a Közösség kereskedelmi érdekeinek sérelmével kapcsolatban tiltakozó jegyzékeket küldjön.184

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave