Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A kezdetek és az első bővülés (1958–1981)

A nyugat-európai integráció két fő mozgásiránya az általános felfogás szerint a „mélyülés” és a bővülés volt. Az első fogalom azonban valójában kétfajta dinamizmust takar: egyrészt a tagállamok közötti együttműködés kiterjesztését újabb területekre (ágazatokra), másrészt intenzitásának fokozását, vagyis a közös hatáskörök gyarapítását. További tagállamok felvétele, vagyis az extenzív terjeszkedés igazából egy harmadik dimenziót jelez. Fontos megjegyezni, hogy az intenzív és az extenzív integrációs fejlődés, amelyeket hol szembeállítanak egymással, hol pedig igyekeznek összebékíteni, az Európai Unió eddigi történetében sohasem valósult meg egyszerre. A szervezet egyes időszakokban (például a megalakulását követő években, az egységes belső piac továbbfejlesztésének idején vagy a közös valuta rendszerének kialakításakor) a belső integrációt tökéletesítette, más fejlődési szakaszokban újabb tagállamok befogadására összpontosította a figyelmét. Az integráció fejlődésével párhuzamosan formálódtak az Európai Unió külkapcsolatai. A kívülálló államokhoz és a nemzetközi szervezetekhez fűződő viszonyára elsősorban a szervezet bővülései voltak hatással. Újabb országok belépése mindenekelőtt megváltoztatta az Unió szomszédságát, az újonnan csatlakozók kapcsolatrendszerei pedig mind újabb régiókat fűztek szorosabb szálakkal az integrációs szervezet egészéhez. Az Európai Unió külkapcsolatainak alakulásában egy-másfél évtizedes fejlődési szakaszok figyelhetők meg, amelyek a bővítési hullámokhoz igazodtak.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave