Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Politikai előzmények és tilalmak

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)224 nemcsak egyenrangú versenytársa volt a hattagú Európai Közösségnek, hanem legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere is. Az EK megalakulása után, az „arany hatvanas évek” kedvező konjunktúrája közepette az áruk, szolgáltatások és beruházások fő folyamai Nyugat-Európában a „hatok” és a „hetek” között áramlottak. A két szervezet felölelte Nyugat-Európa fejlett államainak többségét. A két „klub” párhuzamos és egymással is versengő integrációs filozófiákat testesített meg. Az Európai Közösség szellemi ihletője Franciaország volt, amely a saját központosított napóleoni állameszményét kívánta reprodukálni az integrációs rendszerben. Az EFTA a liberális brit, illetve észak-európai kormányzás lenyomataként kevesebb szabállyal és központi beavatkozással valósította meg az államok közötti együttműködést. Hangsúlyozni kell, hogy mindkét szervezet messzemenően demokratikus eljárásokat és intézményeket alkalmazott, és mindkettő erős piacgazdasági alapokra épült. Az EFTA politikai sorsát a brit pálfordulás pecsételte meg, midőn 1973-ban – Dániával együtt – otthagyta az általa alapított szervezetet, és átlépett az Európai Közösségbe. (Lásd a 4. sz. térképet.) Az Egyesült Királyság döntése legalább akkora meglepetést keltett a maga idejében, mint 43 évvel később a 2016-os „brexit” népszavazás arról, hogy kilép az Európai Unióból.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave