Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az integráció koncentrikus körei

A fenti eseménysorozatot szemlélve több fontos következtetés is levonható. Az integráció magjában, az Európai Gazdasági Térség keretében az Európai Közösség az EFTA-val a már fennálló szabad kereskedelmet konszolidálta, és egyik fél sem kívánt a vámunió szintjére továbblépni. Közép- és Kelet-Európa és annak közel-keleti folytatása (Törökország és Izrael) irányába is először a szabad kereskedelem terjedt ki. A szabad kereskedelem az egyébként zsugorodó EFTA külkapcsolatainak is új dimenzióját képezte, mivel – az Európai Gazdasági Térség kialakulására való tekintettel – az Európai Unióval preferenciális szerződést kötött országok az EFTA maradékával is szabad kereskedelmi megállapodásokat létesítettek. Az így kialakult preferenciális viszonyok egy része az Európai Unió újabb, északi kibővülése következtében hamarosan beolvadt az Unióba, más részük azonban az Európai Unióval párhuzamosan fennmaradt. Végül, a szabad kereskedelem rohamosan terjedni kezdett a kelet- és dél-európai félperiférián. Azok az országok ugyanis, amelyek alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a fejlett centrummal (nevezetesen az Európai Gazdasági Térséget alkotó két szervezettel, az Európai Unióval és az EFTA-val) preferenciális megállapodásokat kössenek, egymással is keresték az ilyen szerződéses kapcsolatok lehetőségét. Ilyen módon bővült ki például a CEFTA, majd öltött új földrajzi formát, miután a négy alapító állam csatlakozott az EU-hoz.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave