Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Makroregionális stratégiák

Európában mind a belső integráció, mind a szomszédsági kapcsolatok szempontjából újabb érdekes integrációs konfiguráció született 2009-ben. A kezdeményezés az Európai Uniónak a balti államokkal kibővült északi szárnyától származott, amely újfajta makroregionális stratégiára tett javaslatot. Az Európai Bizottság által 2009 júniusában kidolgozott anyagot a Tanács október 26-án jóvá is hagyta, és megszületett az EU Balti-tengeri stratégiája. Az együttműködésben nyolc part menti EU-tagállam vesz részt: Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Dánia és Németország. Az integrációs fokozatok szerinti szegmentáció (euró, Schengen) után polgárjogot nyert az EU-ban a területi tagolódás egy adott projekt körül. Korábban ennek csupán halvány körvonalai látszottak bizonyos természetes kapcsolódások (környezetvédelem, közlekedés stb.) mentén. Az uniós taglétszám rohamos növekedése miatt számítani lehetett hasonló kezdeményezésekre, de a szervezet homogén működéséhez fűződő erős érdekek és merev szabályok miatt az esélyek nem voltak túl biztatóak. A balti-tengeri együttműködés ügyéhez kapcsolódva azonban az északi kezdeményezés jó úton indult el: a többi tagállamtól, vagyis a többségtől csupán a politikai beleegyezésüket kérték, azon túl semmi egyebet. Nem terjesztettek elő új jogszabályokat, nem javasoltak új uniós intézményt, és legfőképpen nem tartottak igényt uniós többletforrásokra. A „három nem” meghozta a hatását: ha a makroregionális akció ezek nélkül is működik, ám legyen.238

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave