Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Hiányzó csatlakozási feltételek

Az Európai Unió bővítésének tapasztalatai utólag világítanak rá arra, hogy további előzetes feltételek állítása is hasznos lett volna. A „bármely európai állam” kitétel azt a benyomást kelti, hogy az európai országok között semmilyen alkalmassági különbség nem tehető, holott már az államiság értelmezését illetően is láttuk, hogy ez távolról sincs így. A csatlakozási tárgyalások menetének felvázolásából az is kiderül, hogy a jelentkező ország három fő lépésben alkalmassági próbák során esik át. Az első a Tanácsbeli egyhangúság politikai követelménye, amely mögött az egyes tagállamok kormányzatának szakmai értékelése is meghúzódik: amikor a tagállami kormányok arról alkotnak véleményt, hogy egy jelentkezővel egyáltalán megkezdjék-e a csatlakozási folyamatot, akkor a politikai érdekeik mellett az illető ország felkészültségét is sokoldalúan mérlegelik. Az egyhangú állásfoglalás azt igényli, hogy erre a kérdésre valamennyi EU-tagállam pozitív választ adjon. Az Európai Bizottság szakapparátusa által készített ország-vélemény a második próba a jelentkező felkészültségére vonatkozóan. Ez a részletes elemzés uniós dokumentum, amely azután mind a Tanács, mind az Európai Parlament állásfoglalásai során alapul szolgál. A harmadik teszt maga a tárgyalási folyamat, amikor témáról témára, jogszabályról jogszabályra végigvizsgálják a csatlakozni kívánó ország jogi és intézményi állapotát, kormányzati és egyéb hatósági szervezetét és annak felkészültségét. A csatlakozási szerződés egyebek között arról rendelkezik, hogy a meglévő különbségek mikor és miként hidalhatók át ahhoz, hogy a belépő ország az uniós rendszerek tagjaként működhessen.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave