Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Poszt-jugoszláv háborúk és pacifikálás

A zavaros és súlyos konfliktusokkal terhelt poszt-jugoszláv helyzetben az Európai Unió a régió pacifikálását, politikai és gazdasági stabilizálását állította regionális külpolitikája középpontjába. Az Európai Unió külkapcsolatainak szemszögéből a nyugat-balkáni válságövezet lényegesen különbözik a posztszovjet térségtől. Amint rámutattunk, a volt Jugoszlávia korábban különlegesen kedvező elbánást vívott ki magának az Európai Közösségtől. A szövetségi állam szétesése ebből az igen előnyös helyzetből rántotta le az utódait a tisztázatlan tartalmú, megállapodás nélküli viszony szintjére. Ez az egyik lényeges különbség a posztszovjet helyzethez képest, ahol éppen a rendszerváltás előestéjén rendeződtek a kapcsolatok az EU-val. A másik különbség a kommunista-nacionalista szerb vezetés által az 1990-es években indított területfoglaló háborúk sorozata, amely etnikai indítékok alapján akarta korrigálni a kialakult helyzetet. Ezzel szemben Oroszország kezdetben megpróbálta kezelni a posztszovjet status quót, és kereste az együttműködést a Nyugattal. A volt Szovjetunió utódállamaitól eltérően a poszt-jugoszláv államalakulatok gyilkos belharcokba keveredtek egymással. A második világháborút követően ez volt Európában a legnagyobb és legvéresebb fegyveres konfliktus.287 A három vallás (ortodox, katolikus és muszlim) és hat etnikum (szerb, horvát, bosnyák, montenegrói, macedón, albán) egymásba gabalyodó háborúit az Európai Unió döbbenten és tehetetlenül nézte. A béketeremtésbe beletört a gyakorlatlan és gyenge lábakon álló közös kül- és biztonságpolitika bicskája, a pacifikáláshoz az USA tekintélyét és a NATO katonai erejét kellett bevetni.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave