Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Európai normák és feltételesség

Az Európai Unió külpolitikájának fontos eleme a normativitás, amire az Unió által alkalmazott feltételesség épül. Ennek bemutatására Délkelet-Európa igen alkalmas, minthogy a keleti bővítést követően ez a régió lett az Európai Unió feltételességének és normatív ereje érvényesítésének elsődleges kísérleti terepe. A 2010-es évek végén a Nyugat-Balkán országai állnak a legközelebb a csatlakozáshoz, de még a belépés előtti szakaszban vannak. Az Európai Unió normatív hatása ebben a kontextusban a legeredményesebb. A tagjelölt országokat a csatlakozást megelőző állapot politikai tekintetben nyitottá teszi idegen normák befogadására, minthogy ennek jutalma elérhető közelségbe került. Az EU-tagság mint a külső eredetű – és általában magasabb követelményszintet képviselő – követelmények átvételének és meghonosításának ellentétele, kárpótol azokért a transzformációs erőfeszítésekért és költségekért, amelyekkel az átültetésük jár. A nyitottságnak és alkalmazkodó készségnek ez a magas foka nem tapasztalható akkor, amikor az EU-tagság még bizonytalan távolságban lebeg, és a lelkesedés sokaknál elég gyorsan lehűl, mihelyt a kívánt célt sikerült elérni.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave