Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


EU–orosz konfliktusok

A Szovjetunió szétesését követően a moszkvai erőközpont több irányban próbált új pozíciókat építeni. Két fő stratégiai úton indult el: egyrészt a Nyugattal az egyenrangú párbeszédre törekedett mind az orosz–EU, mind az orosz–NATO kontextusban; másrészt ennek nyomatékául megpróbálta újjászervezni és gazdasági-katonai keretekbe tömöríteni a volt Szovjetuniót. Minthogy ez a második törekvése a fentiek szerint csupán részsikereket hozott, az első sem teljesülhetett a moszkvai elképzelések szerint. Az „eurázsiai” dimenziókban újjáépülő hatalmi bázisnak jószerivel csak a közép- ázsiai szárnya jött létre, az is némi hiányossággal. Az európai posztszovjet államok különböző mértékben nyugati partnerek felé is orientálódtak. Oroszország vitatott státuszú területek „befagyott konfliktusainak” fenntartásával, illetve újabbak létrehozásával is akadályozta a tőle való elszakadást és a nyugati közeledést.365 A Nyugattal közös szomszédság – orosz terminológia szerint a „közel külföld” – politikai hovatartozása feletti vita Ukrajna EU-társulása kapcsán lángolt fel. Ezen a ponton az Európai Unió és Oroszország kölcsönös közeledési kísérleteinek lényegében konfliktusmentes tárgyalásos szakasza éles fordulatot vett és nyílt konfliktusba váltott át.366

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave