Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A Fenntartható Fejlődési Célok

A Millenniumi Fejlesztési Célok kidolgozásával és megvalósításával párhuzamosan a donor és a recipiens országok elemezték a fejlesztési segélyek hasznosulását. Ebben a munkában főszerepet játszott az OECD Fejlesztési Segély Bizottsága. 2005-ben született meg a nagyobb hatékonyságot szorgalmazó Párizsi Nyilatkozat, majd három év múlva, 2008-ban az ún. accrai végrehajtási terv. Az OECD 2011-ben jelentést tett közzé, amely igen gyengének minősítette a segélyek felhasználási eredményeit.476 A problémák sorából kiemelkedik az ún. törékeny vagy sérülékeny államok jelensége, amellyel az ENSZ is foglalkozik.477 A sérülékeny állam fogalma azt jelenti, hogy a kapacitása, illetve a legitimációja oly gyenge, hogy a polgárait nem képes megoltalmazni a különféle sokkoktól. A mérési módszertől függően a Millenniumi Fejlesztési Célok meghirdetése idején 35‒50 állam tartozott ebbe a kategóriába,478 és a világ népességének mintegy negyede élt az alapvető funkcióit teljesíteni képtelen államokban. Minthogy a fejlesztési segélyeket államok kapják, osztják el, illetve használják fel, ezeket alkalmassá kell tenni a recipiensi teendők ellátására, a segélyek fogadására. Ám a sérülékeny államok növekedési potenciálja még az ún. alacsony jövedelmű országok növekedési mutatóitól is lényegesen elmarad, ezért a szakadék egyre nő a sikeres és a sikertelen államok között. A donor országok és szervezetek minden jó szándéka és áldozata ellenére a fejlesztési akciók nem lesznek sikeresek, ha a recipiens oldalt nem sikerül felkészíteni a támogatások fogadására.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave