Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Új típusú jogalany

Az Európai Közösség új típusú nemzetközi jogalanyként jelent meg a nemzetközi színtéren. Nem elégedett meg azzal, hogy besoroljon a különféle célú és összetételű nemzetközi szervezetek közé, amelyek a XIX. századtól kezdve gyorsuló ütemben szaporodtak, hanem megpróbált közvetlenül beilleszkedni korunk államok számára megalkotott nemzetközi rendszerébe. Ebben a hat alapító tagállam is támogatta a szervezetet. Ám a beilleszkedés bizonyos nehézségekkel járt, főleg kezdetben, amikor az újfajta jogalany elfogadása a jogi és intézményi újdonságokon túl politikai ellenkezésbe is ütközött. A Közösség nemzetközi státusza körüli vitákat vizsgálva azonban úgy tűnik, hogy némely kívülálló ország által a nemzetközi illetékességével kapcsolatban támasztott kezdeti kételyek jóval kisebb jelentőségűek voltak az Európai Közösség és a tagállamai közötti belső hatásköri huzakodáshoz képest. Tény, hogy a Közösségnek a saját tagállamaival is hosszú harcot kellett vívnia azért, hogy megfelelő módon bekapcsolódhasson az államok által létrehozott nemzetközi kapcsolatok rendszerébe és más nemzetközi szervezetek munkájába. Ez végül is nem meglepő, hiszen a Közösség sajátos jelenség: nemzetközi szervezetként jött létre, de fokozatosan továbbfejlődött és kvázi állami funkciókat öltött magára, anélkül azonban, hogy reális esélye lenne a szövetségi állammá válás bűvös politikai határának átlépésére.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave