Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A TTIP-tárgyalások

Az új alapokon folyamatosan épülő transzatlanti kapcsolatrendszer 2007-ben újabb intézménnyel gyarapodott: megalakult a Transzatlanti Gazdasági Tanács.561 Ez a testület kapta feladatul a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés feltételeinek közös vizsgálatát. A Transzatlanti Gazdasági Tanács 2013 elejére elkészítette a jelentését.562 Ebben azt javasolta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok kezdjenek tárgyalásokat egy átfogó kétoldalú megállapodásról, amely a kereskedelmet és a beruházásokat szabályozza. Néhány hónappal később az Európai Unió Tanácsa megadta a hozzájárulását,563 és a tárgyalások megkezdődtek a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség című megállapodásról (TTIP).564 A születő partnerség tartalmát világszerte hatalmas érdeklődés kíséri, minthogy a két tárgyaló fél, az EU és az USA a világkereskedelem közel egyharmadát (31%), a világ GDP-jének pedig kis híján a felét (49%) képviseli. Kölcsönös kereskedelmük és beruházásaik alakulása kisugárzik mindenekelőtt a közelebbi partnereikre, közvetett hatásaik pedig az egész világgazdaságot elérik.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave