Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Kanada és a CETA

Kanada kivételt képezett az Európai Uniónak a G7 államokkal kapcsolatos stratégiája alól, vele ugyanis az EU kétoldalú kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött. Ráadásul a megállapodás kettős jogalapja precedensként vonult be az Európai Közösség jogtörténetébe.571 Azután egy sor kétoldalú megállapodás következett a gazdasági és tudományos együttműködés különféle területein. Az észak-amerikai kontinensen az Amerikai Egyesült Államok és Kanada megállapodása hívta életre az első jelentős szabad kereskedelmi övezetet. A Kanada–USA Szabad Kereskedelmi Megállapodás (CUSFTA)572 1989-ben jött létre. Ez képezte alapját a Mexikóval kibővített, 1994-ben életbe lépett Észak-Amerikai Szabad Kereskedelmi Megállapodásnak (NAFTA).573 A 2010-es években az Európai Unió és Kanada új kereskedelmi meg állapodása ismét az érdeklődés homlokterébe került. Az Unió Kanadával tárgyalta ki annak a szélesebb tárgykörű szabad kereskedelmi egyezménynek a modelljét, amelyet azután az Egyesült Államokkal is megpróbál megkötni. Az EU‒kanadai tárgyalások 2014-ben fejeződtek be egy Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodásról (CETA)574. Az Európai Bizottság 2016 júliusában terjesztette a Tanács elé a megállapodás szövegét és javasolta annak jóváhagyását.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave