Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az ipari termékek szabad kereskedelme

Az EK–algériai együttműködési megállapodás II. fejezetének „A” része az Algériából származó ipari termékeknek az Európai Közösségbe történő bevitelét illetően főszabályként kimondta, hogy e termékekre nem vonatkozik sem mennyiségi korlátozás, sem vám, sem pedig ezekkel azonos hatású más intézkedés (9. cikk). E főszabály alól viszonylag kevés a kivétel, nevezetesen egyes szénhidrogén-származékokra és parafatermékekre mennyiségi határokat állapítottak meg, amelyek fölött a legnagyobb kedvezményes vám visszaállítható.612 Az ír gépkocsiipar kivétele (11. cikk), amire Írország EK-csatlakozása következtében, átmeneti jelleggel volt szükség, a kétoldalú árufor galom egészéhez mérten nem volt jelentős. A megállapodás „A” mellékletében felsorolt, feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezés, amely szerint a vámcsökkentéseket csupán az importvám rögzített, azaz ipari elemére kell alkalmazni, a szabad kereskedelmi megállapodások szokásos eleme (14. cikk). A mediterrán fél tehát gyakorlatilag a megállapodás életbelépésétől kezdve élvezte az ipari termékek szabad piacra jutásának előnyeit, ami az Európai Közösség részéről figyelemre méltó gesztus volt. Az ipari szabad kereskedelem legfontosabb vonása azonban a szóban forgó megállapodásban az, hogy Algériának nem volt semmilyen kötelezettsége a szabad piacra jutás viszonzására vonatkozóan. E tekintetben tehát a megállapodás érvényességi ideje alatt teljes és állandó aszimmetria érvényesült a javára.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave