Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az „Agenda 2000”

Az országvélemények elkészítésével egyidejűleg az Európai Bizottság előterjesztette az „Agenda 2000” című dokumentumtervezetét.625 Az „Agenda 2000” a Bizottság javaslatait tartalmazta az Unió keleti irányú kiterjesztésének financiális előfeltételeire, nevezetesen a 2000–2006 közötti uniós költségvetésre, továbbá a strukturális alapok és a közös agrárpolitika reformjára vonatkozóan.626 Az „Agenda 2000” egymással összefüggésben kezelte az integráció további mélyítésének és bővítésének kérdéseit. A dokumentum első része az Unió belső fejlődésének problémáival foglalkozott, és a hangsúlyt a fenntartható fejlődésre és a foglalkoztatásra helyezte. Ebben a részben terjesztette elő a Bizottság a közös agrárpolitika reformjára, az Unió nemzetközi szerepének hangsúlyozottabb megjelenítésére és az intézmények hatékonyságának megerősítésére vonatkozó javaslatait. A második rész a bővítés kihívásait vette sorra: összefoglalóan értékelte a koppenhágai kritériumok teljesülését a tagjelölt országokban, felsorolta a csatlakozási tárgyalások várható fő vitapontjait,627 és külön foglalkozott Ciprus, Törökország és az Európai Konferencia sajátos problémáival. Ez a rész záró ajánlások formájában fogalmazta meg az Európai Bizottság javaslatát a csatlakozási tárgyalások első körének összetételére, nevezetesen a fentiekben említett „öt plusz egy” tagjelölt elkülönítésére és velük a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozóan.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave