Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A csatlakozási szerződés aláírása és ratifikálása

A Koppenhágában 2002. december 13-án létrejött politikai egyezség alapján a csatlakozási szerződést a felek 2003 januárjában szövegezték meg. Magyarországon a kormány úgy döntött, hogy az EU-csatlakozásról népszavazást tart, és azt 2003. április 12-re, négy nappal az április 16-i aláírást megelőző időpontra tűzte ki. A mintegy másfél évtizede várt EU-csatlakozás önmagában véve is jelentős esemény volt, a népszavazás pedig tovább fokozta az érdeklődést a csatlakozási szerződés tartalma és általában az EU-tagság várható előnyei és hátrányai iránt. A főbb feltételek tekintetében közvetlenül a belépés előtt a következő mérleget lehetett vonni. Az érdeklődés homlokterében az EU-tagság könnyebben számszerűsíthető nettó hozadéka, a költségvetési transzferek egyenlege állt. A tíz új tagállammal való bővülés az Unió folyó költségvetési periódusának (2000‒2006) második felében, ráadásul a naptári (és uniós költségvetési) év közben történt. Ennek ellenére a 2004. évet az Európai Unió költségvetési szempontból teljes évnek tekintette, konkrét számokat ezért a teljes 2004‒2006 időszakra lehetett kalkulálni. A tárgyalások eredményeire alapozva azzal lehetett számolni, hogy az adott időszakban az EU 5,1 milliárd euró összegben vállalhat kötelezettséget magyarországi támogatásokra, és ezekből mintegy 3,1 milliárd euró effektív kifizetés várható.648 Ez utóbbihoz hozzáadódtak az előcsatlakozási támogatások áthúzódó kifizetései (mintegy 600 millió euró). Magyarország 2,3 milliárd euró költségvetési befizetéssel kalkulált, így a becsült nettó költségvetési pozíció a 2004‒2006 közötti időszakban 1,4 milliárd euró forrástöbbletet valószínűsített Magyarország javára.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave