Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Szervezeti és hatásköri változások

Az Európai Unió és a külvilág kapcsolatrendszerét meghatározó módon befolyásolja a hatáskörök elosztása az integrációs szervezet és a tagállamok között. Korábban, az Európai Közösség gyakorlatilag homogén integrációs modelljében is egymás mellett léteztek a közösségi, a tagállami és az ún. vegyes hatáskörök. Mindezek továbbélése mellett a maastrichti Európai Unióról szóló Szerződés újabb „pillérekkel” gazdagította az integrációt, majd pedig a Lisszaboni Szerződés egyebek között a nemzetközi hatáskörök tekintetében is tovább színezte az integrációs szervezet és a tagállamok közötti, illetve a tagországok körén belüli koncepcionális és érdekütközések tarka képletét. Az Európai Unió bővítésével párhuzamosan az integráció olyan újabb területekre terjedt ki, amelyek sajátos módon fejlesztik tovább az Unió nemzetközi kapcsolatrendszerét. A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik fázisának elérése felvetette az Európai Unió és a nemzetközi monetáris és gazdasági szervezetek viszonyának problémáját, a GMU külső képviseletének tartalmi és módszerbeli kérdéseit. A schengeni megállapodás beemelése az EU-Szerződésbe, valamint kívülálló államok (Norvégia, Izland és Svájc) bekapcsolódása ugyancsak hat az Unió külső kapcsolataira. A Lisszaboni Szerződéssel kiteljesedett az Európai Unió jogi személyisége, de a közös kül- és biztonságpolitika megmaradt a kormányközi együttműködés szintjén.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave