Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Átalakuló külpolitikai mozgástér

Magyarország nemzetközi kapcsolatai számára az EU-csatlakozás mindenekelőtt azzal a fő következménnyel járt, hogy EU-tagként Európa nagyobb részével immár az Európai Unió belső kapcsolati rendszerében, illetve azt szem előtt tartva ápoljuk a viszonyt. Az Unión belüli érdekharmonizálási és alkufolyamatok a tizenöt régebbi EU-tagállammal, továbbá a velünk együtt és az utánunk csatlakozott országokkal határozzák meg kapcsolatainkat. A Németországhoz, Franciaországhoz és a többi korábbi EU-tagállamhoz fűződő kétoldalú viszonyunk középpontjába a csatlakozási szerződés aláírásával az Európai Unión belüli együttműködés került. A kétoldalú miniszteri találkozók első számú témái között szerepel az EU Tanács következő ülésének napirendje, a közös érdekek számbavétele, a várható ellenállás lokalizálása, a szavazás eldöntését befolyásoló koalíciók kialakítása a tagállamok között stb. Az Európai Unión kívüli világra vonatkozó eszmecsere sem nélkülözheti az integrációs szempontok és eszközök figyelembevételét. Külügyminiszteri találkozókon mérlegelni lehet közös uniós akció kezdeményezését mint külpolitikai eszközt. Más szakminiszteri – például ipari, környezetvédelmi, közlekedési stb. – megbeszéléseken szóba jöhet közös uniós fellépés kezdeményezése nemzetközi szervezetekben vagy konferenciákon. Az uniós szabályok és normák betartása egyrészt újfajta korlátokat állít a magyar külpolitikai cselekvésnek, másrészt viszont bővült a felhasználható eszközök tárháza, és lényegesen nőtt a latba vethető erő az Unió nemzetközi kapcsolatainak és tekintélyének hasznosítása révén.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave