Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az Európai Unió szervezeti tagsága és képviselete

A nemzetközi szervezetek eredendően az államok által alkotott nemzetközi világhoz tartoznak: államok hívták őket életre azzal a céllal, hogy az államok közötti együttműködést előmozdítsák. Az Európai Unió helyének és szerepének megtalálása az ilyen struktúrákban többféle problémát vet fel, amelyek túlmutatnak a nemzetközi elismerés alapvető politikai kérdésein.59 A legegyszerűbb megoldás, ha egy nemzetközi szervezetben az EU a korábban a tagállamai által elfoglalt helyet örökli a megfelelő belső hatásköri felhatalmazás alapján. Az ilyen döntés az EU-tagországok szuverenitásának gyakorlásából fakad, kérdés azonban, hogy az adott nemzetközi szervezet egyáltalán képes-e egy nem állami aktort befogadni. Mindenekelőtt két probléma szokott ilyen esetekben felmerülni. Az egyik a szavazatok elosztása: ha az EU a tagállamok összesített szavazati arányát kapja meg, akkor esetleg más államok szemében túlsúlyosnak minősül, ha viszont nem ez a megoldás, akkor veszít súlyából ahhoz képest, ha a tagországok egyenként szavaznának. A másik kérdés az illető szervezet költségeihez és esetleges egyéb terheihez való hozzájárulásra vonatkozik, és hasonló dilemmákat vethet fel, mint a szavazatok elosztása. Úgyszintén problémák forrása az EU folyamatos változása: hatásköreinek gyarapodása és erősödése egyfelől és tagjai körének bővülése másfelől. Államok esetében ugyanis rendkívül ritkán fordul elő akár belső hatásköri átrendeződés, akár területgyarapodás. Erre a jellegzetesen uniós problémára a FAO találta meg a legalkalmasabb megoldást: minden ülésén friss hatásköri nyilatkozatot kér az EU-tól alább részletezendő módon.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave