Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A globális stratégia tartalma

A kül- és biztonságpolitikai főképviselő 2016 közepén új „globális stratégiát” terjesztett a tagállamok és az uniós intézmények elé.144 Ez a dokumentum több mint tizenkét évvel követte az első hasonló koncepciót, amely 2003 decemberében, merőben más körülmények között született. Időközben az Európai Unió tagjainak száma tizenötről huszonnyolcra nőtt, a bővülés nyomán számos új szomszéd került közvetlen érintkezésbe az Unió tömbjével, lényegesen megváltoztak a világpolitikai körülmények, és új fenyegetések sora jelentkezett, immár Európa közvetlen közelében. A külpolitikai tekintetben is igen ambiciózus alkotmányos szerződés tervezetének elutasítása (2005), majd bizonyos átalakítása többéves egyeztetés után elvezetett a Lisszaboni Szerződés életbelépéséhez (2009). Ezt követően 2014 választási év volt az Európai Unióban: újjáválasztották az Európai Parlamentet, új Európai Bizottságot neveztek ki, és új személy került a növekvő apparátussal rendelkező kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjára. Federica Mogherini elődje, Catherine Ashton, aki 2009 és 2014 között elsőként töltötte be ezt a funkciót, a számára szokatlan feladattal birkózott, és kereste a saját és az általa irányított (még szerveződő) Európai Külügyi Szolgálat helyét a többi uniós intézmény hatásköri és hatalmi huzakodásának hálójában. Sem neki, sem munkatársainak nem volt még ideje és módja a stratégiaalkotásra. Ezt a hiányt az új főképviselő gyorsan pótolta, és az Unió egészére kiterjedő konzultációk után előterjesztette az új, globális stratégiát.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave