Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


„Gazdasági óriás – politikai törpe”

Gyakran hallható önkritika az Európai Unió vezetőinek szájából, hogy a szervezet „gazdasági óriás és politikai törpe”. Ebben a megállapításban van igazság, egészében véve mégis hamis. Az ítélet mércéje ugyanis nem az Unió saját cél- és eszközrendszere és nem is valamely más, vele összehasonlítható integrációs szervezet teljesítménye, hanem bizonyíthatóan az „állam” működése. A többszintű európai kormányzáson a kritikusok elsősorban az egyes EU-tagállamok, illetve az Európával versenyző, kívülálló nagy országok klasszikus tevékenységét kérik számon: az egységes identitást, politikai akaratképzést és érdekérvényesítést. Nem kétséges, hogy az integrációs szervezet összesített gazdasági súlya az Unió egyes tagországaihoz – köztük akár a legnagyobbakhoz – mérve is hatalmas. Ezzel a súllyal arányos a világgazdaságban elfoglalt tekintélyes helye, és ebből következik a külvilágra gyakorolt erős hatása, sikeres gazdasági érdekérvényesítő képessége. Mindez nagymértékben felülmúlja bármelyik tagállamának esélyeit. Ugyanakkor a „nagypolitika” területén, azaz a klasszikus diplomáciai lépések eldöntése és megvalósítása, és kiváltképpen katonai eszközök alkalmazása, vagy a rájuk való hivatkozás összefüggéseiben az Európai Unió a tagállamaihoz – köztük akár a kisebbekhez – viszonyítva is „törpe”. Hasonló a helyzet, ha az integrációs szervezet külpolitikai képességeit kívülálló államokéval vetjük egybe. Márpedig az Unió hajlamos arra, hogy a világpolitika legnagyobb állami aktoraihoz mérje önmagát: elsősorban az Amerikai Egyesült Államokhoz, Kínához, Indiához, korábban pedig a Szovjetunióhoz is. Ebből a szemszögből nézve az Európai Uniónak több mint fél évszázadnyi fejlődés után sincsen igazi, integrált külpolitikája.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave