Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Belső és külső konfliktuskezelés

Az Európai Unió nem klasszikus vesztfáliai modell, amelyet a hatalom koncentrációja, hierarchia, szuverenitás és világos identitás jellemez, hanem inkább hasonlít egy új-középkori birodalomra, amelyben egymást átfedő illetékességek, megosztott szuverenitás, széttagolt intézmények és többszörös identitás uralkodik.153 A valóság ténylegesen közelebb áll a második modellhez, azonban a középkori – és egyéb – birodalmak magját egy expanzív erőközpont alkotta, ami hagyományos formájában az EU-ban hiányzik. Ezért is viszonylag enyhe intenzitásúak az EU belső és külső konfliktusai. Egyébként körvonalazható egy bizonyos hatalmi centrum az Unióban, amely a legnagyobb és legtehetősebb tagállamokból és az uniós intézmények csúcsaiból áll. Ám ezeknek az aktoroknak a tartós érdekei és a belőlük fakadó politikai stratégiai szándékok a sokféle elem és azok viszonylag gyakori politikai változásai miatt nehezen azonosíthatók. A modell tekintetében két különböző integrációs szemléletről van szó, az „egység” víziója az állam magasabb szinten való reprodukcióját szeretné viszontlátni az Európai Unió képében és dimenzióiban, a „közösség” ezzel szemben a globális változásokra reagálva a szuverenitás és a nemzetközi viszonyok fogalmait próbálja európai méretűvé átalakítani.154 Ez egyben két különféle konfliktusszintet is jelent. Az Európai Unió belső politikai folyamataiban és külpolitikájában a konfliktuskezelés eltérő intenzitású módszerei jelennek meg. A tagországok közötti belső viszonyokban az Európai Unió a minimális szintre szorította le a konfliktusszintet, ami jelentős politikai vívmány. Európában még nem volt arra példa, hogy ilyen nagyszámú állam között ilyen sokféle ügyet lehessen egyetlen tárgyalóasztalnál súrlódásmentesen megoldani. Ugyanakkor a külső kapcsolatokban a tárgyalás békés eszközei vagy a feltételesség „puha” fenyegetései nem mindig elegendőek.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave