Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A Nyugat-Európai Unió szerepe

A kétpólusú rendszer összeomlásakor, az 1990-es évtized elején Nyugat-Európa a védelmi identitás keresése során megpróbált feléleszteni egy szunnyadó szervezetet: a Nyugat-Európai Uniót (NYEU). Ez a szervezet 1954-ben, az Európai Védelmi Közösség fentebb leírt kudarca után, a nyugat-német újrafelfegyverzés végrehajtásának céljaira létesült. Alapját ugyanaz a Brüsszeli Szerződés képezte, amelyből a NATO is származott.171 A módosított Brüsszeli Szerződés öt alapító tagállamához ekkor csatlakozott Nyugat-Németország és Olaszország. Ezután három évtizeden keresztül a NYEU csipkerózsika-álmát aludta: az akkori tizenhat NATO-tagból hétnek szolgált formális keretül, vagyis a NATO tizennégy európai országa felének. A felélesztésére vonatkozó első javaslat 1984-ben hangzott el.172 A hidegháború végét jelző általános enyhülés légkörében megélénkült az európai védelmi képesség önálló fejlesztésének gondolata. A Nyugat-Európai Unió 1987-ben elfogadta az „európai biztonsági érdekekről” szóló ún. Hágai Platformot, amelynek bevezetője kimondta, hogy „az integrált Európa építése mindaddig befejezetlen marad, amíg a biztonságot és a védelmet nem foglalja magában”.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave