Amint arra a termékértékesítéseket illetően kitértünk, a teljesítés időpontja az adó megállapításának idejét hordozza, egyúttal kijelöli a számlakibocsátási, adófizetési, illetve bevallási kötelezettség teljesítésének határidejét. Főszabály szerint az ügyletek tényállásszerű teljesítése és az azokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség beállta egybeesik, azonban egyes esetekben ezek elválnak egymástól. Különválás tapasztalható a belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyleteknél, ahol három körülmény közül a leghamarabb bekövetkező indikálhat teljesítési időpontot, de ebbe a körbe tartoznak az ún. időszakos elszámolású ügyletek is. Ezek lényege, hogy a felek megállapodása szerint, a közöttük jövőben történő – előre nem látható számú és nagyságrendű – teljesítésekről nem egyenként, hanem a szerződésben rögzített időszakonként összevontan számolnak el. Az időszakos elszámolású ügyletek közé tartoznak a folyamatos ügyletek is, mint például az ingatlan bérbeadása, amelyek sajátossága, hogy – a jogviszony jellegéből adódóan – a kötelezett általi teljesítésre a felek által meghatározott időszakon belül folyamatosan kerül sor, hiszen a jogosult a rendelkezésére bocsátott ingatlant a szerződés megszűnéséig megszakítás nélkül birtokolja, használja. Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítésének időpontját a Héa-irányelv 64. cikkében foglaltakhoz igazodva az Áfa tv. 58. §-a állapítja meg. Eszerint, amennyiben a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. E főszabály 2016. január 1. napjától – a Héa-irányelv korábbi módosításához igazodva – érvényesül, azzal, hogy alkalmazásához két kivétel társul. A főszabálytól eltérően a teljesítés a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége és a számla vagy nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. Előre fizetés esetén tehát, vagyis, ha a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az elszámolási időszak végét, az adófizetés a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontjához igazodik.