Fuglinszky Ádám

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Elemzések az uniós jog és az új Ptk. kapcsolatához


Szabályozási csomópontok

Az első szabályozási csomópont aligha lehet más, mint hogy milyen esetekben, milyen feltételek teljesülése esetén teszi lehetővé a jog az elállást (az általunk föltett kérdés szerint: ha hibás a teljesítés), azaz mennyire könnyíti vagy nehezíti meg a jogosult helyzetét, ha az a kötelezett szerződésszegése, esetünkben hibás teljesítése esetén szabadulni kíván a kötelemből. Látszólag nincs és nem is lehet semmilyen összefüggés egy jogkövetkezmény feltételei és mikéntje, lebonyolítása között: ha a feltétel teljesül, akkor a jogkövetkezmény alkalmazható, s a későbbiekben – legalábbis az elméleti-dogmatikai tisztaság ezt kívánja – a joggyakorlás feltételeire már nem nyúlhatunk vissza a következmények kapcsán. Ugyanakkor az elállás feltételeit és következményeit a jogalkotó egyfajta checks and balances-nek is tekintheti: ha a szankciós elállás feltételei szigorúak (csak bizonyos hibák és/vagy bizonyos jelentőségű szerződésszegések esetén lehetséges, lásd pl. az alapvető szerződésszegés fogalmát a Bécsi Vételi Egyezményben, avagy az elállás érdekmúláshoz, avagy hibás teljesítés esetén az első szinten található kijavítás, kicserélés „kimerítéséhez” és jelentős hibához kötését a Ptk.-ban), vagyis nem teszik lehetővé, hogy a jogosult a legkisebb és összességében jelentéktelen hiba esetén is egyoldalúan a jogviszony felszámolását kezdeményezze, akkor inkább indokolt lehet, hogy az elállást akkor és annak ellenére is tegyük lehetővé, ha a szerződés tárgyát képező dolgot nem, vagy csak jelentősen sérült, értékcsökkent állapotban lehet visszaszolgáltatni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a diszpozíció és a szankció közötti „kiegyenlítés” dogmatikai szempontból éppen azért nem következetes, mert lehetővé teszi, hogy pl. az elállási jog szankciós jellege „átüssön” a jogviszony felszámolására és a felek közötti elszámolás mikéntjére, holott a jogviszony felszámolására és a felek elszámolására nem(csak) szankciós okokból van szükség, hanem azért is, mert a polgári jog általában a szinallagmát sértő helyzetek kiküszöbölésére törekszik, vagyis rendezni igyekszik azokat a vagyoneltolódásokat, amikor az egyik fél a másik fél rovására gazdagodna (mert valamely vagyonmozgás rendezetlen maradna), legyen szó bármilyen élethelyzetről és jogszabályról. (E megfontolás tulajdonképpen Asztalos fent hivatkozott megközelítését tükrözi: a restitúció ténye és a felek elszámolása nem szankció önmagában, arra elsősorban az egyenértékűség és az egyensúly helyreállítása érdekében van szükség).

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 821 7

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ; így többek között:

- Fogyasztónak minősül-e a magyar és az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy) asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt szerződést?

- Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását, illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan, de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog gyökeresen eltérő válaszait?

- Ugyanebben az esetben: „átterhelheti-e” a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik?

- Az új Ptk. megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. „Feltámaszthatják-e” azt a felek a szerződésükben?

- Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai?

- Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k) egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy látszólagos keresethalmazatról van-e szó?

- Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is, avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó időközben „elhagyta” a jogviszonyt, vagy mégsem?

- Francia turista Németországban olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján: vajon megilleti a termékszavatosság?

Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München, Firenze, Ferrara, Pisa) meghívott vendégoktatója. Emellett gyakorlati munkát végez egy ügyvédi iroda tanácsadójaként. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fuglinszky-fogyasztoi-adasvetel-kellek-es-termekszavatossag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave