Fuglinszky Ádám

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Elemzések az uniós jog és az új Ptk. kapcsolatához


Származtatott szerződés(szegés)i igény v. önálló kötelemkeletkeztető tényállás

Az első és legfontosabb rendszerezési szempont, hogy a gyártóval szembeni igény szerződéses jogviszonyból (így a gyártó és az ő vevője közötti szerződésből) származtatott, azaz kontraktuális igény-e, avagy önálló, szerződésen kívüli jellegű. Az első esetben arról van szó, hogy tulajdonképpen a gyártóval vagy az értékesítési láncolatban „följebb” elhelyezkedő eladóval szemben fennálló szerződéses (magyar terminológia szerint: kellékszavatossági) igény afféle törvényi engedményként a dolog tulajdonjogának átruházásával együtt (mint annak járuléka) átszáll a dolog vevőjére, s így a szerződéses láncolaton végighaladva annak jogosultja a végső felhasználó (leggyakrabban a fogyasztó) lesz. E csoporton belül a kiadvány szerzői két alcsoportot különböztetnek meg. Egyes tagállamokban – és ide sorolják a francia jog megoldását, az action directe-et is – a korábbi eladókkal, avagy a gyártóval szemben történő igényérvényesítés lehetősége attól függetlenül megilleti a jogosultat, hogy érvényesíthet(ne)-e szerződésszegésből eredő igényeket a saját szerződő partnerével, az „utolsó eladóval” szemben. A másik alcsoportba azokat a tagállamokat sorolják, ahol az igényérvényesítésnek kettős feltételrendszere van: egyrészt a dolognak hibásnak kell minősülnie azon szerződés alapján is, amellyel a gyártó (vagy a láncolaton a fogyasztóhoz képest távolabb elhelyezkedő eladó) a dolgot a saját közvetlen vevője részére értékesítette, de emellett azon szerződés alapján is, amelyet a végső felhasználó (fogyasztó) a dolgot közvetlenül neki eladóval kötött. Az igény csak akkor illeti meg a jogosultat, ha mindkét szerződés alapján hibásnak minősül a teljesítés. (Ez az ún. kettős hibás teljesítés csoportja.)

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 821 7

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ; így többek között:

- Fogyasztónak minősül-e a magyar és az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy) asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt szerződést?

- Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását, illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan, de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog gyökeresen eltérő válaszait?

- Ugyanebben az esetben: „átterhelheti-e” a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik?

- Az új Ptk. megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. „Feltámaszthatják-e” azt a felek a szerződésükben?

- Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai?

- Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k) egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy látszólagos keresethalmazatról van-e szó?

- Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is, avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó időközben „elhagyta” a jogviszonyt, vagy mégsem?

- Francia turista Németországban olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján: vajon megilleti a termékszavatosság?

Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München, Firenze, Ferrara, Pisa) meghívott vendégoktatója. Emellett gyakorlati munkát végez egy ügyvédi iroda tanácsadójaként. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fuglinszky-fogyasztoi-adasvetel-kellek-es-termekszavatossag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave