Tattay Levente

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban


Vállalati érdekeltség az üzleti titkok szerzésében és védelmében

Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemi tulajdonjogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsment-eszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl, magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk e széles körének védelme által – függetlenül attól, hogy a szellemi tulajdonjogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó – az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából.1062

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 830 9

Az Európai Unió valamennyi gazdaságpolitikai és felsőszintű politikai dokumentumában meghatározó szerepet kap a versenyképesség növelése, amely prioritást élvez a hivatalos célok között. A versenyképesség legfontosabb hatása a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növelése. A szellemi alkotások kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírnak. A szellemi alkotások iránti megnőtt érdeklődést jól reprezentálja a szabadalmi statisztika. 1985-ben a világ WIPO-hoz csatlakozott államaiban 921.715 szabadalmi bejelentést tettek, 1995-ben 1.047.766-ot, (elsőként egy millión felül), 2005-ben 1.701. 331 bejelentésre került sor, 2014-ban. A szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 2 millió hétszázezret, ebből 928.177 esett Kínára. Mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban majdnem egy időben mérték fel a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását a gazdasági fejlődéshez. Európában a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban a foglalkoztatottság 26%-os, az USA-ban csak 19%-os. Az EU-ban a GDP 39%-a, az USA-ban 36%-a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból származik. Az Európai keresetek 41%-a ered a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból. Ez az arány az Egyesült Államokban valamivel magasabb, 42%-os.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tattay-versenykepesseg-es-szellemi-alkotasok-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave