Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

Együttműködési kötelezettség és szerződésszegés

Már az eddig elmondottak alapján is egyértelműnek tűnik, hogy a szerződésszegés eseteit nem lehet tételesen – taxatív módon – felsorolni. Egyet kell érteni Eörsivel abban, hogy a szerződésszegésnek csupán tipikus esetcsoportjait tudjuk megkülönböztetni, melyek meghatározó jellemvonásaik alapján külön-külön leírhatók, de nem merítik ki a szerződés megszegését eredményező vagy annak lebonyolítását veszélyeztető magatartásokat.33 Eörsi egyébként öt fő csoportot különböztetett meg: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) ha a szolgáltatás egyébként nem szerződésszerű, amikor hibás teljesítésről szólunk, d) a lehetetlenülés, végül e) a szerződés teljesítésének megtagadása (mint a szerződésszegés némileg önálló esete). Rámutatott, hogy ezen leggyakrabban előforduló, önálló karakterrel bíró (tevőleges vagy nemleges) magatartások mellett elsősorban az együttműködési kötelezettség megszegéséből állhatnak elő olyan jogi helyzetek, melyek kötelemszegésnek tekintendők, többé-kevésbé önálló szankciókat fakasztanak (akár az ügylet felmondásáig, a szerződéstől való elállásig is elvezethetnek), mégsem tekinthetők sem késedelemnek, sem hibás teljesítésnek, sem a teljesítés végleges meghiúsulásának. Helyesen, de egészen általános megközelítéssel mutatott rá az adóst terhelő kötelezettségek alapelvi gyökerezettségére Kelemen: „Mindazok a szabályok, amelyek az adósnak előírják, hogy kötelezettségét jóhiszeműen és tisztességesen, az ügylet céljához híven, az eseti körülményeknek és a közfelfogásnak megfelelő méltányos módon és akként teljesítse, hogy a felek által az ügyletkötéskor szem előtt tartott cél megvalósuljon, s a hitelező jogos igénye és indokolt várakozása kielégülést nyerjen, lényegükben mind valóságos és műértelemben vett védőkötelezettséget takarnak. Ezek ugyanis mind azt jelentik, hogy a teljesítésnél nem tanusíthat a kötelem betűjéhez tapadó, egyoldalú magatartást, hanem tevőleges gondossággal tartozik figyelembe venni a jogviszony belsejében végbemenő érdekmozgásokat és ekként odahatni, hogy a teljesítés ne csak látszólagos legyen, hanem a valóságos kötelemszerű értéket nyújtsa a hitelezőnek és tényleg azt az érdeket s úgy töltse be, amiért a hitelező a jogviszonyt létesítette. Másként, mint tevőleges magatartással ennek a kötelezettségnek nem is tehet eleget, mert ennek egyetlen módja az, ha az érintett hitelezői érdek csorbítására alkalmas mindenféle jelenséget távoltart a jogviszony lebonyolításától. Ez pedig cselekvési, azaz védőkötelezettség.”34 Mai terminológiánk szerint – együtt értelmezve a jóhiszeműség és tisztesség követelményével – a Kelemen által kifejtettek zökkenőmentesen illeszkednek az együttműködési kötelezettség szerződési jogi alapelvébe.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 828 6

Jogtudomány

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota. A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.

A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.

A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.

A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero