Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban


Általános megjegyzések

A Ptk. a Késedelem című fejezetben kötelezett teljesítési késedelmét és a jogosult átvételi késedelmét szabályozza. Utóbbi az 1959-es Ptk. jogosulti késedelemről rendelkező szabályai közül került kiemelésre és önállóan – lényegében az általános szerződésszegési szabállyá tett és újragondolt közbenső szerződésszegéstől elválasztva – szabályozott intézmény lett. Az átvételi késedelem a kötelezett teljesítési késedelméhez képest azonban szűkebb, kötöttebb tartalmú intézmény és az alkalmazott szankció is eltér a teljesítési határidő elmulasztására adott jogalkotói megoldástól. Ezt mindenképpen indokolja a 6:156. § rendelkezésében szabályozott szerződésszegés természete, rendszertani szempontból azonban nem lehet kifogásolni a kötelezett késedelmével való közös fejezetbeli elhelyezést. Látni kell viszont, hogy a jogosult átvételi késedelmének szabályai között nincs a kötelezetti késedelem szabályaira utaló norma, mi több, a Ptk. 6:153–6:155. § rendelkezései egyértelműen kötelezetti késedelemről és fizetési késedelemről beszélnek. E fejezetben ezért – ellentétben a hibás teljesítést taglaló XXIV. fejezettel – nincsenek általános (a késedelem mindkét formájára alkalmazandó) szabályok. Ennélfogva a jogosult átvételi késedelmének további, a 6:156. § szűkszavú szabályozásán túlnyúló normatív hátteret korábban, a szerződésszegés általános szabályaiban kell keresnünk. Nem tartjuk azonban kizártnak, hogy a Ptk.-t alkalmazó gyakorlat megkísérel majd a kötelezetti késedelem normaanyagából – az analógia elve alapján – mögöttes szabályokat keresni és felhívni. Így pl. a Ptk. 6:156. § rendelkezésének természetes háttérszabálya a szerződésszegés miatti elállás (felmondás) lehetőségét biztosító Ptk. 6:140. §, de nem mögöttes jogszabályi rendelkezés a Ptk. megoldása szerint a kötelezett késedelmének jogkövetkezményei alatt található azon szabály, mely az érdekmúlás – Ptk. 6:140. § (1) bekezdése által szigorúan megkövetelt – bizonyítása alól póthatáridő tűzésével ad lehetőséget a kötelezettnek az átvételi késedelem esetén az elállási jog gyakorlására. Ennek ellenére nézetünk szerint a kötelezetti késedelem tanában kidolgozott egyes rendelkezéseknek – megfelelő alkalmazással – a jogosultat terhelő átvételi késedelem esetében is utat lehetne és kellene is adni.268

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 828 6

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota. A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.

A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.

A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.

A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave